Blog

Minden idők legsikeresebb Csíkszerda-produkciója ismét életre kel!

Vágy, vándorlás, szerelem, küzdelem, beteljesülés - Balázs Béla meséje a Királylányról és a Királyfiról, akik a viszontagságok ellenére egymáséi lesznek. A kizárólag magyar népdalok és népi szövegek felhasználásával megelevenedő történetet ezúttal a 120 tagú Csíkhétfő tolmácsolja.

A magyar egyházzene alighanem legnagyobb szabású remekművét a Szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére komponálta Dohnányi Ernő (1877-1960). A két kórusra, szólistákra és eredetileg zenekari- és orgonakíséretre írt monumentális kompozíció a teljes miserendet (ordináriumot és propriumot, azaz a mise állandó és változó részeit is) zenébe foglalja. Az 1930-ban bemutatott művet alig néhányszor adták elő, szinte teljesen feledésbe merült. Idén, a zeneszerző születésének 140. évfordulóján is csak a Csíkszerda előadásában hallható. A zenemű egészében a kórus a főszereplő. 

A Csíkszerda csütörtökön próbáló kórusának előadása a középkori zene világába kalauzolja a hallgatókat: az évszakok körforgásában idézi fel egy lovag történtét, aki egy viszonzatlan szerelem után szerzetesként találja meg békéjét. A 13. századi, kevéssé ismert történetet az utolsó trubadúrként emlegetett, Arras városából való szerzetes jegyezte le alighanem saját élete alapján. A Csíkszerda a megszokott módon széles spektrumból meríti improvizációs koncertjének elemeit: középkori izlandi, hispániai, burgundi, magyar zenei tradíciók változatos emlékei közül válogatott.

"Mária története egy évek óta érlelődő projekt a Csíkszerda íróasztalfiókjában. A koncert folyamán annak a különleges személynek az élettörténetét követhetik végig a hallgatók, aki alighanem a legtöbbször megénekelt alakja az európai zenetörténetnek. Hogy mi teszi különlegessé az előadást? Elsősorban a dalanyag sokszínűsége az, ami önmagában is magávalragadó: középkori cantigas, reneszánsz canzonetta, motetta; angol carol és német protestáns népének éppúgy választotta tárgyául Máriát, mint magyar népdalok, archaikus népi imádságok, XX. századi és kortárs kórusművek, vagy afrikai ökumenikus énekek." 

Egy afrikai eredetű népmese énekimprovizációjával lépett fel közel 150 tagot számláló kórusunk, a Csíkszerda. “Obadiale egy fiatal férfi, aki gyermeke születése után vadászni indul. Az erdőben olyan gyönyörű éneket hall, amelyhez hasonlót még soha nem hallott. A hangot követve rátalál a világ legszebb dalát éneklő madárra, és vendégségbe hívja a falujába. Obadiale apja, a törzsfőnök nem örül az ismeretlennek, de fia kérésére beleegyezik, hogy náluk mulasson a madár. A vendég hajnalra eltűnik... 

Oldalak