Blog

“CSODÁLKOZOM RAJTAD, TE FAL, HOGY NEM ROSKADTÁL MÉG ÖSSZE ENNYI MÉLTATLAN IROMÁNY TERHE ALATT.” (Pompeii)
A magyar Büntető törvénykönyv szerint a közterületek rongálása alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha a kár több mint kétszázezer forint, vagy ha műemléket, szobrot, templomot, sírt rongálnak meg, akkor a maximális büntetés három évig terjedő szabadságvesztés. Amennyiben a kár több mint kétmillió forint, a büntetés egytől öt évig terjedhet, ha pedig több mint ötvenmillió forint, akkor a büntetés a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is elérheti.

Jön a hideg és a fűtési szezon. A legnagyobb veszély a műtárgyakra nézve a fűtés időszaka, amikor kint tartósan alacsony a hőmérséklet. Ha bent fűtünk, a hőmérséklet nő, a relatív páratartalom (RH) pedig lecsökken, a falak felmelegednek, s kiközvetítik a fűtésből származó energiát. A nedvesség a falból oda vándorol, ahol száraz a levegő, majd elpárolog. Ettől drasztikusan leesik a belső tér relatív páratartalma.

A KRONOGRAMMA általában latin nyelven íródott felirat, melynek bizonyos betűit római számokként is értelmezhetjük. Összeadva őket egy évszámot kapunk. (I=1   V=5   X=10   L=50   C=100   D=500   M=1000) A kronogrammát a római korban találták ki, de később is népszerű volt a reneszánsz és barokk idején. A szövegben található római számokat általában kiemelték, megnagyobbították, megvastagították, vagy más színűre festették. Szabályos kronogrammáról akkor beszélünk, ha a szó összes betűje római számnak felel meg.

A Mátrai Erőmű bükkábrányi bányájában találtak a 3 méter átmérőjű törzsekre 2007-ben. Az ősfák a miskolci Pannon-tenger Múzeumban tekinthetők meg. A megtalált 16 fatörzs egy állva maradt erdő részét képezte. Ekkora ősi erdőrészletet még sehol nem fedeztek fel a világon. “Hétmillió év alatt nem kövültek meg, melynek oka a gyors, hirtelen betemetődés, az oxigéntől elzárt, reduktív környezet, a fák anyagának kitűnő tulajdonságai és a rétegvíz kis oldott kovasavtartalma volt.”- mondta el egy interjúban Honti Szabolcs biológus, informatikus 2007-ben.

Ezt a fotót a Tabánon járva készítettem, ahol egy hintából csodálkoztam rá a Budavári Palotára. Ha rátekintek, mindig eszembejut, hogy ez egy barokk épület, melynek látványban köze sincs középkori uralkodóink gótikus lakhelyéhez. A palota középkori múltjához az BTM Vármúzeumán keresztül vezet folyosó. Le kell “ereszkednünk” a palota pincéjébe, mert a középkori palotaszint mélyebben húzódik. Gyertek utánam!

O salutaris hostia + Feljött immár az a csillag (Csíkszerda)

https://www.youtube.com/watch?v=Z-sk-tNkhG0

Hans Zimmer: Aurora

https://www.youtube.com/watch?v=1oTbyENpX58

Agnus Dei- Sacred Choral Music

https://www.youtube.com/watch?v=aRwhkBAeheM

A Fedél Nélkül című utcalap nem válhatott volna művészeti lappá, ha Kepe Róbert főszerkesztő nem talál rá olyan hajléktalan tehetségekre, mint amilyen Leé József költő is volt. Élete utolsó 10 évében kezdett csak a versírásba, de ez a 10 év elég is volt számára ahhoz, hogy maradandót alkosson. 2016-ban posztumusz verseskötete jelent meg a Menhely Alapítvány kiadásában. 

A saját összeállítású darab rétegei különböző korokból származnak, erre az egy hétvégére mégis teljes egységgé formálódnak. Az Apokrif magját Simon Péter töredékesen fennmaradt evangéliumi szövege adja a 3-4. századból, mely egy fiktív, a kórus által kitalált móduszban szólal meg két női (!) mesélő szájából. A darab zenei súlypontját Deák-Bárdos György 1930-as években írt és egyben szinte soha nem hallható Parasceve című kórusműciklusa adja. Ez a két gyökeresen eltérő világ egészül ki a korai magyar többszólamúság Eperjesi Graduáléból származó zsoltárfeldolgozásaival és népénekekkel.

Minden idők legsikeresebb Csíkszerda-produkciója ismét életre kel!

Vágy, vándorlás, szerelem, küzdelem, beteljesülés - Balázs Béla meséje a Királylányról és a Királyfiról, akik a viszontagságok ellenére egymáséi lesznek. A kizárólag magyar népdalok és népi szövegek felhasználásával megelevenedő történetet ezúttal a 120 tagú Csíkhétfő tolmácsolja.

A magyar egyházzene alighanem legnagyobb szabású remekművét a Szegedi Fogadalmi Templom felszentelésére komponálta Dohnányi Ernő (1877-1960). A két kórusra, szólistákra és eredetileg zenekari- és orgonakíséretre írt monumentális kompozíció a teljes miserendet (ordináriumot és propriumot, azaz a mise állandó és változó részeit is) zenébe foglalja. Az 1930-ban bemutatott művet alig néhányszor adták elő, szinte teljesen feledésbe merült. Idén, a zeneszerző születésének 140. évfordulóján is csak a Csíkszerda előadásában hallható. A zenemű egészében a kórus a főszereplő. 

Oldalak