Blog

Egy korábban írt viselettörténeti dolgozatom témájául a XIX-XX. századi férfi díszöltözet részeinek bemutatását választottam, ekkor figyeltem fel a szegények orvosának, Boldog Batthyány-Strattmann Lászlónak díszmagyarjára. Visszafogott, puritán egyéniségét ismerve nem meglepő, hogy nem öltötte magára gyakran a bécsi divatszalonban készült díszmagyart, mely Ferenc József 1867. évi koronázásának alkalmára készülhetett.

Schönberger Armand (1885-1974), a XX. századi magyar művészet egyik kiválósága az 1920-30-as években találta meg egyéni hangját kubista-expresszionista-futurista látásmódban alkotva. Legérettebb időszakának művei részben elpusztultak, részben pedig szétszóródtak, ezért is oly nagy jelentőségű az idén nyilvántartásba kerülő, magántulajdonban lévő Gyümölcsárusnő című festménye, melyet 2015-ben restauráltam Szalai Veronika papír-restaurátor vezetésével.

A síri leplek története a 12. századig nyúlik vissza. A bizánci görögök által kedvelt késő-középkori temetési ábrázolásokat Hans Belting, nagy Bizánc-kutató művészettörténész szerint a torinói lepel ösztönözhette. Az ezüst- és aranysodronnyal gazdagon hímzett, 200x72 cm méretű thesszaloniki epitáphiosz egyike a legragyogóbb alkotásoknak. Tanulmányomban a síri leplek eredetét, helyét a kultuszban valamint ábrázolási típusait foglaltam össze. 

“Testet öltött írások – a középkori bibliai képek valóban azok. Itt még minden a Szót követi, a szó szoros, és ettől fogva naiv értelmében. Ebben a naivitásban rejlik az ábrázolások átütő ereje. Kódexek lapjairól, épületek falairól mentem most át őket vizualitásba fulladó 21. századunkba. Alkalmazott művészet ez, inkább mesterség, ahol az anyag és a technika őszinte, leplezetlen módon van jelen. Én is kézi munkával, azaz kézimunkával alkotom őket újra”. – olvasható Tettamanti Zsófia bemutatkozása az Ars Sacra Fesztivál keretében megrendezett - TESTET ÖLTENI – BIBLIAI TÖRTÉNETEK - című kiállítás ismertetőjében. 

A Magyar Képzőművészeti Egyetem II. éves hallgatóinak tartott előadásom képanyaga a magyarországi barokk festészet gyöngyszemeit tartalmazza. A 17-18. századi épület-dekorációk osztrák és lombard mesterek munkái. Hazánkban dolgozott Franz Anton Maulbertsch - kinek nevéhez a sümegi plébániatemplom kifestése fűződik - vagy Johann Lucas Kracker, az egri Líceum könyvtártermében látható bravúros Tridenti zsinat mennyezetképével sokakat lenyűgöző festő. 

Az alábbi képanyagot a Magyar Képzőművészeti Egyetem II. évfolyamos hallgatóinak tartott művészettörténet előadásomhoz állítottam össze, mely ízelítőt nyújt a 17-18. századi Magyarország legjelentősebb egyházi és világi építkezéseiből és szobrászati teljesítményéből. Az ellenreformáció idején a római Il Gesú templom vált a jezsuita megrendelésű barokk templomok prototípusává. A 17. századi Magyarország legelső barokk temploma, a nagyszombati jezsuita templom (1637) is ezt a mintát követte, kiegészülve a magyar barokk templomokra oly jellemző homlokzati két toronnyal, mely osztrák hatás eredménye. 

A Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében tartottuk meg közös előadásunkat Korhecz Papp Zsuzsanna szabadkai festő-restaurátor művésszel Falkoner Ferenc budai festő művészetéről és festéstechnikájáról. A konferencia teljes programja a mellékletet letöltve olvasható.

“CSODÁLKOZOM RAJTAD, TE FAL, HOGY NEM ROSKADTÁL MÉG ÖSSZE ENNYI MÉLTATLAN IROMÁNY TERHE ALATT.” (Pompeii)
A magyar Büntető törvénykönyv szerint a közterületek rongálása alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha a kár több mint kétszázezer forint, vagy ha műemléket, szobrot, templomot, sírt rongálnak meg, akkor a maximális büntetés három évig terjedő szabadságvesztés. Amennyiben a kár több mint kétmillió forint, a büntetés egytől öt évig terjedhet, ha pedig több mint ötvenmillió forint, akkor a büntetés a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is elérheti.

Jön a hideg és a fűtési szezon. A legnagyobb veszély a műtárgyakra nézve a fűtés időszaka, amikor kint tartósan alacsony a hőmérséklet. Ha bent fűtünk, a hőmérséklet nő, a relatív páratartalom (RH) pedig lecsökken, a falak felmelegednek, s kiközvetítik a fűtésből származó energiát. A nedvesség a falból oda vándorol, ahol száraz a levegő, majd elpárolog. Ettől drasztikusan leesik a belső tér relatív páratartalma.

A KRONOGRAMMA általában latin nyelven íródott felirat, melynek bizonyos betűit római számokként is értelmezhetjük. Összeadva őket egy évszámot kapunk. (I=1   V=5   X=10   L=50   C=100   D=500   M=1000) A kronogrammát a római korban találták ki, de később is népszerű volt a reneszánsz és barokk idején. A szövegben található római számokat általában kiemelték, megnagyobbították, megvastagították, vagy más színűre festették. Szabályos kronogrammáról akkor beszélünk, ha a szó összes betűje római számnak felel meg.

Oldalak