Magyarországi barokk építészet és szobrászat

Az alábbi képanyagot a Magyar Képzőművészeti Egyetem II. évfolyamos hallgatóinak tartott művészettörténet előadáshoz állítottam össze, mely ízelítőt nyújt a 17-18. századi Magyarország legjelentősebb egyházi és világi építkezéseiből és szobrászati teljesítményéből. Az ellenreformáció idején a római Il Gesú templom vált a jezsuita megrendelésű barokk templomok prototípusává. A 17. századi Magyarország legelső barokk temploma, a nagyszombati jezsuita templom (1637) is ezt a mintát követte, kiegészülve a magyar barokk templomokra oly jellemző homlokzati két toronnyal, mely osztrák hatás eredménye. 

Nem csak a katolikus egyház, de a magyar főnemesség és a bécsi udvar is sokat tett a barokk művészet elterjesztéséért. Középkori várak kerültek átalakításra, nyertek barokk külsőt. A versailles-i királyi palota, majd a bécsi Belvedere szolgáltatott mintát az U-alaprajzú barokk kastélyok építéséhez és a francia-kertek hagyományának kialakulásához. A barokk-kor legkomolyabb szobrászati teljesítménye a pozsonyi Szent Márton-dóm oltárépítménye, melynek főszobrát, a magyar huszárviseletben ábrázolt Szent Mártont a koldussal Georg Raphael Donner készítette 1735-ben. A trianoni döntést követően a magyar koronával ékesített baldachinos főoltárt eltávolították, Donner alkotása azonban továbbra is a templombelső művészi színvonalát emeli.

      

   

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

  

   

   

  

  

  

  

  

 

Szerző: 

Imrik Zsófia