Blog

2021. augusztus 3-án nyílik az ORCÁD VILÁGOSSÁGA című kiállítás a PESTI VIGADÓBAN. A koronavírus megjelenése előtti forgatókönyv szerint 2020-ban rendezték volna meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kísérőkiállításaként, ezért is szerepel a Görögkatolikus Szemlélet magazin 2020-as tavaszi számában megjelent írásomban más címmel, más időponttal és más helyszínnel. A cikkben a magyarkomjáti ikonosztáz restaurálása során megélt lelki élményeimet osztom meg ráhangolóként. Legyen ez egy meghívó számotokra is!

A Szűzanyát 52-féleképpen megszólító könyörgést alapformájában 48 megnevezéssel 1500 körül már nyilvánosan imádkozták Loretóban. A 48 invokációból 13 Isten szűz Anyját, 5 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben jövendölt Máriát, 5 az oltalmazót, 12 pedig a királynőt kéri: „könyörögj érettünk!” Nyomtatásban 1558-ban Kaniziusz Szent Péter kiadásában jelent meg, egyetemes használatát 1691-ben VII. Orbán pápa rendelte el dekrétumában. A Klauber-fivérek metszet-illusztrációi Franz Xaver Dornn Lauretanische Litaney című könyvében jelentek meg 1749-ben Augsburgban. 

Sámuel második könyvének leggyakrabban ábrázolt jelenete: Betsabé (Batseba) a fürdőben. A Dávid király uralkodásáról szóló ószövetségi könyv képes bemutatásához gyűjtött 17-18. századi festmények közül 91-ből 40 db jeleníti meg a fürdőző Betsabét, Urija feleségét, akit palotája tetőteraszáról pillantott meg Dávid.

A 2021. március 15-i gödöllői templombetörés során a görögkatolikus Szent Kereszt-templom ikonosztázának királyi ajtaja is megsérült, mikor az elkövető festékesdobozt hajított elé. A fehér festék ráfröccsent a bal ajtószárny Gábor arkangyalt, Szent Lukács és Szent Máté evangélistákat ábrázoló ikonjaira, melyek Vasyl Babych és Turetskyy Danylo ukrán ikonfestők 2020-ban felszentelt munkái.

Sámuel első könyve a királyság megalapításának időszakát mutatja be Izraelben. Sámuel Izrael bírája volt, pap és próféta, aki szembefordult a bálványimádással, s visszaállította az Istentisztelet rendjét a Tóra megtartásával. A vének kérésére királyt kent fel Izrael népének a daliás Saul személyében, aki sok fényes győzelmet aratott a filiszteusokon. Saul jelleme azonban eltorzult, búskomorságba esett, mivel démonok szállták meg. Dávid, a betlehemi Izáj fia tudta csak elűzni őket lantjátékával. Miután egyetlen parittyával legyőzte Góliátot, az óriás termetű filiszteust, Saul féltékennyé vált sikerére, s üldözni kezdte. Isten sugallatára Sámuel Dávidot választotta meg új királynak, s megjósolta Saul bukását.

Arra vállalkoztam, hogy összegyűjtöm a częstochowai Fekete Madonna-kegykép Kárpát-medencei másolatainak fotóit, és bemutatom ezen az oldalon tájegységek szerint csoportosítva, évszázadok szerint felsorolva, elterjedését tekintve megközelítőleg időrendi sorrendben. A kegyképmásolatokat ugyanolyan tisztelet övezi, mint az eredeti kegyképet, hiszen a tisztelet nem a tárgynak szól, hanem a rajta ábrázolt Útmutató Istenanyának, aki nem csak a pálosok patrónája és Lengyelország királynője, hanem - ahogy Juhász Gyula írja A fekete Mária című versében -"feketén is vigaszt derengő Magyarok Asszonya". Kultusza gazdagon kirajzolódik a térképen is.

“Egredietur virga de radice Jesse et flos de radice eius ascendet. Isay.”

„Elég neked az én kegyelmem, mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg teljesen.” (2Kor 12,9)

Győrből Tihany felé haladva, a Szent Benedek Zarándoklaton eszembe jutott egy ismerősöm megjegyzése: “Zsófi! Te nem csak akkor restaurálsz, amikor dolgozol, hanem állandóan, életed minden területén”. Ekkor döbbentem rá, hogy sokkal mélyebbek az összefüggések munkám és lelki alkatom között, mint ahogy azt korábban gondoltam. Az élet különböző területeinek kapcsolódási pontjai jobban megerősítenek feladatomban, hivatásomban, élethivatásomban. 

„Két jó oltást ültetek beléd, ezek: Rut, a moábita, és Naama, az ammonita” – mondta egykor Isten Ábrahámnak. S hiába származott mindkét nő Lótnak és lányainak Szodoma elpusztítását követő vérfertőző kapcsolatából, az Isteni Gondviselés áldásaivá váltak a spirituálisan leromlott Izraeliták sorsára nézve. Rut, a moabita hercegnő, elhagyta régi szokásait, hogy egy célirányosabb, spirituális életet vegyen magára, s betérhessen Izrael gyülekezetébe. Méltóságteljes volt és szerény, aki nem hagyta, hogy a többiek laza viselkedése befolyásolja. Kiérdemelte, hogy a zsidó királyi család tagja legyen, ősanya, kinek dédunokája Dávid király, s leszármazottai közül való a Messiás.  

Oldalak