Blog

2021. augusztus 3-án nyílik az ORCÁD VILÁGOSSÁGA című kiállítás a PESTI VIGADÓBAN. A koronavírus megjelenése előtti forgatókönyv szerint 2020-ban rendezték volna meg az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kísérőkiállításaként, ezért is szerepel a Görögkatolikus Szemlélet magazin 2020-as tavaszi számában megjelent írásomban más címmel, más időponttal és más helyszínnel. A cikkben a magyarkomjáti ikonosztáz restaurálása során megélt lelki élményeimet osztom meg ráhangolóként. 

A csodatevő Częstochowai Fekete Madonna-ikon 1717-es megkoronázása után vált különösen ismertté Közép-Európában, de Kelet-európai tisztelete is figyelemre méltó. A lengyel kegykép kultusza Keleten elsősorban azokon a rusz területeken bontakozott ki, melyek a történelem évszázadai során Lengyelország részét képezték. Lviv (lengyelül Lwów) város latin katedrálisában ajánlotta fel hazáját a Szűzanyának 1656-ban János Kázmér lengyel király, miután egy évvel korábban a svéd hadsereg túlerejével szemben sikerült megvédeni a częstochowai pálos kolostort. Ukrajna nyugati részén jelentős számú lengyel népesség él.

A pálos az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend, melyet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított, mikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. “Első központjuk, Pilisszentkereszt után először szentkereszti remetéknek nevezték őket, a pálos elnevezést a 14. század 20-as évei óta használták.”[1] I. Nagy Lajos magyar király (1342-1382), aki nagy tisztelője volt a pálosoknak, nem csak az ország egyik védőszentjévé választotta Szent Pált, de földi maradványait is elhozatta Velencéből a rend 1301-1308 között épített főkolostorába, Budaszentlőrincre

A Fekete Madonnák titokzatos világa sokakat megérintett már. Én is átszűrtem magamon, hogy átfogó képet kaphassak a sötét középkor óta tisztelt fekete menyasszonyról, akit a “fekete haláltól” és a török félhold árnyékától rettegő ember sötét félelmei is átitattak a történelem folyamán. Feketesége teológiai értelemmel bír, melynek mielőbbi tisztázása segít majd megérteni, nem minden fekete Madonna Fekete Madonna.

 

“Téved, aki azt hiszi, hogy Fatima profetikus küldetése véget ért” - XVI. Benedek pápa, 2010. május 13.

A 2021. március 15-i gödöllői templombetörés során a görögkatolikus Szent Kereszt-templom ikonosztázának királyi ajtaja is megsérült, mikor az elkövető festékesdobozt hajított elé. A fehér festék ráfröccsent a bal ajtószárny Gábor arkangyalt, Szent Lukács és Szent Máté evangélistákat ábrázoló ikonjaira, melyek Vasyl Babych és Turetskyy Danylo ukrán ikonfestők 2020-ban felszentelt munkái.

A rózsafüzér titkai című leporelló egy harmonikaszerűen kinyitható 10x7 cm-es zseb-imafüzet, mely tartalmazza a rózsafüzér imádság leírását és a titkok illusztrációit 20 képben. 

A Szűzanyát 52-féleképpen megszólító könyörgést alapformájában 48 megnevezéssel 1500 körül már nyilvánosan imádkozták Loretóban. A 48 invokációból 13 Isten szűz Anyját, 5 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben jövendölt Máriát, 5 az oltalmazót, 12 pedig a királynőt kéri: „könyörögj érettünk!” Nyomtatásban 1558-ban Kaniziusz Szent Péter kiadásában jelent meg, egyetemes használatát 1691-ben VII. Orbán pápa rendelte el dekrétumában. A Klauber-fivérek metszet-illusztrációi Franz Xaver Dornn Lauretanische Litaney című könyvében jelentek meg 1749-ben Augsburgban. 

Sámuel második könyvének leggyakrabban ábrázolt jelenete: Betsabé (Batseba) a fürdőben. A Dávid király uralkodásáról szóló ószövetségi könyv képes bemutatásához gyűjtött 17-18. századi festmények közül 91-ből 40 db jeleníti meg a fürdőző Betsabét, Urija feleségét, akit palotája tetőteraszáról pillantott meg Dávid.

Sámuel első könyve a királyság megalapításának időszakát mutatja be Izraelben. Sámuel Izrael bírája volt, pap és próféta, aki szembefordult a bálványimádással, s visszaállította az Istentisztelet rendjét a Tóra megtartásával. A vének kérésére királyt kent fel Izrael népének a daliás Saul személyében, aki sok fényes győzelmet aratott a filiszteusokon. Saul jelleme azonban eltorzult, búskomorságba esett, mivel démonok szállták meg. Dávid, a betlehemi Izáj fia tudta csak elűzni őket lantjátékával. Miután egyetlen parittyával legyőzte Góliátot, az óriás termetű filiszteust, Saul féltékennyé vált sikerére, s üldözni kezdte. Isten sugallatára Sámuel Dávidot választotta meg új királynak, s megjósolta Saul bukását.

Oldalak