Blog

A szövevényes Ószövetséget barokk festményekkel szeretném átláthatóbbá tenni. Ábrahám történetén 35 mester 51 műalkotása kalauzol bennünket végig, melynek színtere Mezopotámia, Palesztina és Egyiptom földje a Krisztus előtti 2. évezredben. A képek jól illusztrálják, hogy Ábrahám számára mennyi próbatételt tartogatott Istennel való szövetségkötése, míg hite annyira meg nem erősödött, hogy képes lett volna saját fia, Izsák feláldozására is, ha Isten ezt akarja. De valóban ez volt Isten akarata?

A késő középkorban és az újkor elején számtalan művész megpróbálta a Torinói halotti leplen látható Megfeszített képét pontosan lemásolni, de félig sem megnyugtató eredménnyel. A legzseniálisabb művészek sem gondolták azt - amit a fényképezés feltalálása óta tudunk - hogy a leplen látható testlenyomat egy fotográfiai negatív, vagyis a Lepelről készített fényképek fotónegatívja láttatja a pozitív képet. Eredetiségét sokáig megkérdőjelezték az 1988-ban végzett C14-es szénizotópos kormeghatározás  eredményei miatt, mígnem a lepel 2003-as restaurálása során kiderült, hogy a korábban vizsgált minták mindegyikét egy tűzeset utáni középkori kiegészítésből vették.

A rózsafüzér titkai című leporelló egy harmonikaszerűen kinyitható 10x7 cm-es zseb-imafüzet, mely tartalmazza a rózsafüzér imádság leírását és a titkok illusztrációit 20 képben. Megvásárolható a budapesti Sziklatemplom Pálos Fogadóközpont kegytárgyboltjában és a Mátyás-templom kegytárgyboltjában. 

O Sapientia…! O Adonai…! O Radix Jesse…! O Clavis David…! O Oriens…! O Rex Gentium…! O Emmanuel…!

Ó,Bölcsesség…! Ó, Szövetség Istene…! Ó, Jessze gyökere…! Ó, Dávid kulcsa…! Ó,Napkelet…! Ó, nemzetek királya…! Ó, velünk lakó Isten…! 

A pálos az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remete rend, melyet Boldog Özséb esztergomi kanonok alapított, mikor 1250-ben egyesítette a Patacs-hegyi és a pilisi remetéket. “Első központjuk, Pilisszentkereszt után először szentkereszti remetéknek nevezték őket, a pálos elnevezést a 14. század 20-as évei óta használták.”[1] I. Nagy Lajos magyar király (1342-1382), aki nagy tisztelője volt a pálosoknak, nem csak az ország egyik védőszentjévé választotta Szent Pált, de földi maradványait is elhozatta Velencéből a rend 1301-1308 között épített főkolostorába, Budaszentlőrincre

A Fekete Madonnák titokzatos világa sokakat megérintett már. Én is átszűrtem magamon, hogy átfogó képet kaphassak a sötét középkor óta tisztelt fekete menyasszonyról, akit a “fekete haláltól” és a török félhold árnyékától rettegő ember sötét félelmei is átitattak a történelem folyamán. Feketesége teológiai értelemmel bír, melynek mielőbbi tisztázása segít majd megérteni, nem minden fekete Madonna Fekete Madonna.

“A szerelem központi problémáját tehát így foglalhatjuk össze: hogyan lehetséges összeegyeztetni egy kapcsolatban a teljes egységet és a tökéletes önállóságot? Hogyan jöhet létre valóságos közösség úgy, hogy közben nem vész el a partnerek integritása? Hogyan valósulhat meg, hogy a másik bennem legyen, a szó legnyersebb, fizikai értelmében, de közben ne tűnjön el, ne semmisüljön meg?... E kérdések egyenesen tárgyunk lényege felé visznek bennünket. Lehet, hogy a halál az a pillanat, amelyben a szerelem valóban lehetségessé válik; amikor a szerelmesek végre teljesen és végérvényesen eggyé válhatnak?” (Henri Boulad SJ: A halálban ugyanis megszületünk. Szeretet, szerelem, feltámadás, örök élet. Jezsuita Kiadó, 2017)

Tisztelettel meghallgatni és gyengédséggel érinteni – ez volt a kulcsmondata Jean Vanier bensőséges tanításának, melyet 2008 januárjában tartott Piliscsabán, az első magyarországi katimavikon, az értelmi sérült emberek és családtagjaik találkozóján. A kanadai tengerésztiszt, aki később filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott, 1964-ben hozta létre a Bárka közösséget, szellemi fogyatékos emberek befogadására és megsegítésére. Olyan emberek között élte életét, akik leggyakrabban összetört vagy torzult énképpel kerültek be a közösségbe. Előadásában azt a jó hírt hirdeti, hogy nem attól vagyunk fontosak, amit teszünk, hanem attól, hogy vagyunk, létezünk. "Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s Isten lelke lakik bennetek?" (1 Kor 3,16)

Dr. Vörös Győző ókorkutató, akadémikus Vízkereszt ünnepén tartott budavári előadását hallgatva nem kisebb célt tűztem ki magam elé, mint a Machaerus "csúcsát". Nagy nemzetközi érdeklődés övezi a magyar kutató által vezetett feltárási munkát, melynek befejezését 2029-re, Keresztelő Szent János halálának kétezredik évfordulójára tervezik. 2012-ben Machaerus fotója a Biblical Archaeology Review címlapján látott napvilágot, 2013-ban és 2015-ben pedig angol nyelvű könyv jelent meg róla a milánói Edizioni Terra Santa kiadónál (Machaerus I. és Machaerus II.). 

Palmyra szépséges királynője, Zénobia meghódította a római Közel-Kelet nagy részét. Antiochiánál elszenvedett veresége után fogolyként vonult fel Aurelianus császár diadalmenetében. Herbert Gustave Schmalz, angol preraffaelita festő képén még egy utolsó pillantást vet városára, melynek létezéséről sokáig csak a történeti feljegyzésekből tudhattunk. Palmyra 1751-ig aludta mély álmát, míg Robert Wood el nem jutott a romokig. Ennek a városnak volt szerelmese Hálad Aszaád régészprofesszor is, akit 2015. augusztus 18-án fejeztek le a dzsihádisták, majd többezer éves műemlékeket is elpusztítottak. 

Oldalak