Palmyra szépséges királynője, Zénobia meghódította a római Közel-Kelet nagy részét. Antiochiánál elszenvedett veresége után fogolyként vonult fel Aurelianus császár diadalmenetében. Herbert Gustave Schmalz, angol preraffaelita festő képén még egy utolsó pillantást vet városára, melynek létezéséről sokáig csak a történeti feljegyzésekből tudhattunk. Palmyra 1751-ig aludta mély álmát, míg Robert Wood el nem jutott a romokig. Ennek a városnak volt szerelmese Hálad Aszaád régészprofesszor is, akit 2015. augusztus 18-án fejeztek le a dzsihádisták, majd többezer éves műemlékeket is elpusztítottak. 

 Herbert Gustave Schmalz (1856-1935) és  Félix Ziem ( 1821-1911) festményei Palmyráról 

Robert Wood (1717-1771) rézkarca Palmyra romjairól 

 A velencei festő, Giovanni Bellini műhelyéből került ki az a 16. század eleji kép, mely a velencei küldöttséget mutatja be a szíriai Damaszkuszban. A falon Egyiptom és Szíria szultánjának, az építészet nagy mecénásának, Al-Asraf Káitbej-nek címerei láthatók. Látványos építkezések fűződtek a nevéhez Mekkában, Medinában, Jeruzsálemben, Damaszkuszban és Aleppóban is. A festmény hátterében az Omajjád-mecset emelkedik (korábban Keresztelő Szent János-bazilika), melynek déli homlokzata és eredeti kupolája egy 1893-as tűzben elpusztult. De vajon mi maradt épségben Damaszkusz óvárosából napjainkban?

Damaszkusz, Giovanni Bellini (1430-1516) műhelyéből

És vajon Aleppóból mi maradt? Hubert Sattler 19. századi osztrák festő 1848-ban festette meg a város látképét.  A háttérben Aleppó fellegvára magasodik. Egy naplófeljegyzésből tudjuk, közel-keleti utazásai során egyszer meg is kövezték a helyiek, mikor vázlatfüzetébe skicceket készített. 

Palmyra, Damaszkusz és Aleppo is szerepelnek Szíria Kulturális Világörökségei között: Damaszkusz 1979 óta, Palmyra 1980 óta, Aleppo pedig 1988 óta. Szíria világörökségi helyszíneit 2013. június 25-én az UNESCO veszélyeztetetté nyilvání- totta. 

A SZÍRIAI ARAB KÖZTÁRSASÁG VESZÉLYEZTETETT KULTURÁLIS VILÁGÖRÖKSÉGEI

  · Damaszkusz ősi  városa (1979) 

  · Boszra ősi városa (1980)

  · Palmyra   romjai (1980)

  · Aleppo ősi városa (1988)

  . Krak des Chevaliers (keresztes erőd)  és Szaladin-citadella (Kal'a Szaláh ad-Dín) (2006)

  . Észak Szíria ókori falvai (2011)

Damaszkusz ősi városa, melyet az ókorban csak Shámnak neveztek, feltehetőleg a világ legrégebb óta folyamatosan lakott települése. I.e. 4000 körül már lakták, de csak az i. e. 2. évezred folyamán vált jelentős kereskedelmi központtá. Hol Egyiptom,  hol Mitanni fennhatósága alatt állt, majd a hettita befolyás után önállóságra tett szert, mígnem az asszírok kiterjesztették rá hatalmukat. A várost Kr. e. 38-ban szerezték meg a rómaiak, később (661-től) az  Arab Birodalom fővárosa lett. A későbbiekben még sokszor cserélt birtokost. Óvárosa a szíriai háború mindennapossá vált bombatámadásaiban megrongálódott. 

UNESCO/NHK rövidfilm: https://www.youtube.com/watch?v=05P5IzE1DIE, UNESCO képgaléria: http://whc.unesco.org/en/list/20/gallery/

Nagyon szép szövegű, magyar nyelvű video: Damaszkusz - Paradicsom a sivatagban - Szíria: https://www.youtube.com/watch?v=Uey7PLSsZGU

    Damaszkusz (Szíria)

Aleppo ősi városa

A világ legrégebb óta lakott települései közé tartozik, már az ókorban rendkívül jelentős városnak számított. Történetét mindvégig a kelet-nyugati kereskedelmi úton elfoglalt helyzete határozta meg, melynek virágzását köszönhette. Uralkodtak felette a hettiták, az asszírok, később az Újbabiloni-, Óperzsa-, Szeleukida-, Római-Birodalom részévé vált. A Bizánci-Birodalom örökölte, majd az Újperzsa-Birodalom szerezte meg. 637-ben került arab kézre, s Szíria legjelentősebb központjává vált. A keresztes háborúk során kétszer is, 1098-ban és 1124-ben megostromolták a várost, ám elfoglalni nem sikerült, viszont súlyosan megronálódott az 1138-as aleppói földrengésben, mely 230 000 áldozatot követelt.  A 20. században felvirágzott, az iszlám kultúra fővárosává vált, de a 21. század polgárháborújában porig rombolták. 2012. márciusától Aleppóban szíriai polgárháború részeként öngyilkos merényletek, majd júliustól heves harcok kezdődtek. A város a rezsim elleni lázadók központja lett. 2012. szeptember 28-29. éjjelén a történelmi bazár nagyrészt megsemmisült, leégett. A bazár a világ legnagyobb fedett antik piac negyede és az UNESCO Világörökség része volt az óvárossal együtt 1988 óta. A tűzben a 700 éves Mahmandar mecset kupolája is megsérült. 2014-ben a több mint 500 éves Chusrawiyya mecset is elpusztult. 2016. július 27-én a kormány hű erők körbezárták a város környékét. 2016. október 20-23. között volt az utolsó fegyverszünet, melyben 8 utat nyitottak a városban rekedtek távozására. 2016. december 10-én heves harcokat követően véget ért az aleppói csata és a kormányerők orosz támogatással elfoglalták a lázadók területeit, jelentős számú ártatlan civil megölése mellett. (Forrás: wikipédia)

UNESCO/NHK rövidfilm: https://www.youtube.com/watch?v=w9IGyFxLX5Y, UNESCO képgaléria:  http://whc.unesco.org/en/list/21/gallery/

Video Aleppo haláláról: https://www.youtube.com/watch?v=rIfscgdRhbk

   Aleppo (Szíria)

Krak des Chevaliers (keresztes lovagi erőd) a legnagyobb és legjobb állapotban megmaradt szíriai keresztes várrom, mely a Johanniták főhadiszállása volt. II. András magyar király rendszeres adományával támogatta a vár építését és a vár védőinek ellátását, miután ott járt 1218-ban. I. Eduárd angol király a kilencedik keresztes hadjárat idején, 1272-ben látta az erődöt és mintaként használta a saját, angliai és walesi várai építéséhez. A keresztesek 162 éves uralma után, 1271-ben Az-Záher Baibarsz mameluk szultán seregei foglalták el. Az arabok a várat helyreállították, és új tornyokkal is megerősítették. Krak a szultán helyettesének székhelye lett, ahol jelentős katonai erők állomásoztak." (Forrás: wikipédia) 2013-ban ellenállók foglalták el, és innen lőtték másfél éven át a környező településeket. A háború alatt a vár is komoly sérüléseket szenvedett. A károk felmérésére és a helyreállítás megtervezésére a magyar régész, Major Balázs segítségét kérték, aki a “Szíriai-Magyar Régészeti Misszió (SHAM) vezetőjeként 2007 óta folytatja a Szentföld egyik legfontosabb és legnagyobb keresztes erődítményében, Margatban (Qal’at al-Marqab) komplex kutatási programját önkéntes munkában, kizárólag támogatói segítségével.” (Forrás: https://www.facebook.com/margat.vara/)

UNESCO/NHK rövidfilm: https://www.youtube.com/watch?v=ojW7PbO3c4c, UNESCO képgaléria: http://whc.unesco.org/en/list/1229/gallery/, 

Video a Krak vára körüli harcokról (2013): https://www.youtube.com/watch?v=8CfuvK0_U_E

   Krak des Chevaliers (Szíria)

A Szaladin-citadella is egy keresztes erőd, mely a 12. században épült bizánci kori alapokra. A vár igazgatása inkább bizánci hatáskörben maradt, minthogy a Templomosoké, avagy a Johannitáké lett volna. Nevét Szaladin szultán után kapta 1957-ben, kinek seregei 1188 júliusában felszabadították a várat négy hónap ostrom után. 

 Szaladin-citadella (Szíria)

Palmyra eredeti arámi neve Tadmor, jelentése pálmafa. Krisztus előtt kétezer évvel említik először az asszír források. Az ókorban kiemelkedő jelentőségű települést a Biblia szerint Salamon király építtette.  Fénykorát az i. sz. 2-3. századan élte. A különböző kulturális hatások - többek között a hellenisztikus, a római, a perzsa és a mezopotámiai - egy egészen sajátos stílussá forrtak ott össze. Mikor a szeleukidák i.e. 323-ban elfoglalták Szíriát, Palmyra függetlenné vált. Az i.e. 1. században felvirágzott, gazdasági súlya is egyre növekedett, miután Petra 105-ös elfoglalásával a Tömjénút kereskedelmének ellenőrzése végleg kezébe került. Hadrianus 129-ben meglátogatta a várost, mely annyira elbűvölte, hogy szabad várossá nyilvánította és átnevezte Palmyra Hadrianára. Miután azonban Odenathus palmyrai király özvegye, Zénobia magához ragadta a hatalmat Palmüra felett, és meghódította a római Közel-Kelet nagy részét, Egyiptom egy részét is beleértve, Aurelianus császár legyőzte, majd lerombolta (273) a fellázadt várost, mely Zénobia rabláncon történő elvezetéséért lázadozott. A város aztán elnéptelenedett, majd katonai tábor épült mellette. Az elfeledett város romjait az angol Robert Wood találta meg, tudományos feltárására azonban csak az I. világháború után került sor. (Forrás: wikipédia) “Az ókori város múzeumát 1961-ben alapították, az ásatások során talált leletek nagy részét oda vitték. Mivel egy ideje már tartottak a szélsőségesek betörésétől, a régészek több száz szobrot ismeretlen helyen rejtettek el, mielőtt az UNESCO-világörökség e fontos helyszínét május 20-án elfoglalta volna az Iszlám Állam. Palmyra régészprofesszorát, Aszaádot egy hónapon át vallatták, valószínűleg meg is kínozták: azt akarták megtudni, hová rejtette el a dzsihadisták érkezése előtt a város műkincseit." (Forrás:http://www.magyarkurir.hu/hirek/in-memoriam-palmyra-2015) Miután lefejezték, 2015. augusztusában  felrobbantották Szíria legmonumentálisabb ókori műemlékét, a Baál-templomot, az ókori romok nagy része azonban túlélte az iszlamisták tíz hónapos uralmát. 

UNESCO/NHK rövidfilm: https://www.youtube.com/watch?v=3btW2VCRK7E, UNESCO képgaléria: http://whc.unesco.org/en/list/23/gallery/, 

Gyönyörű video Palmyráról:  https://www.youtube.com/watch?v=lk2BMIdYkSM

Magyar nyelvű video: Palmyra, a sivatag királynője: https://www.youtube.com/watch?v=JVDr3JeiheE

Khaled al-As'ad meggyilkolásának híre: https://www.youtube.com/watch?v=3ayuoQ5ZUBY

      Palmyra (Szíria)

Boszra ősi városa

Boszra ősi városról először az i.e. 14. században III. Thotmesz és Ehnaton fáraó amarnai dokumentumai tesznek említést. Az i.e. 2. században Boszra az első nabateus város volt, a rómaiak 106-ban foglalták el. A városon több kereskedelmi út is keresztülhaladt, ennek köszönhetően fel is virágzott, Septimus Severus császár uralkodása idején metropolisszá nőtte ki magát. 634-ben az arabok kezére került, s áttért az iszlám hitre (elsőként a szír városok közül). A város a 17. századig jelentős megállója volt a Mekka felé tartó karavánoknak, a középkorra azonban jelentőségét vesztette. A régészeti ásatások 1947 óta folynak a településen, fő nevezetessége a 2. századi római színház, mely akár tizenötezer nézőt is be tud fogadni.  Feltehetőleg ez a világon legjobb állapotban megmaradt római színház, ami annak köszönhető, hogy egy 13. századi citadella falai veszik körül. (forrás: wikipédia)

UNESCO/NHK kisfilm: https://www.youtube.com/watch?v=w3c3h7P7kJU, UNESCO képgaléria: http://whc.unesco.org/en/list/22/gallery/

Video: Bosra, Syria: https://www.youtube.com/watch?v=RRr6GtYohhE

    Boszra (Szíria)

Észak-Szíria ókori falvai

Észak-Szíria ókori falvait az i. sz. 1. és 7. évszázad között alapították. A holt városoknak nevezett települések alapvetően falusias jellegűek voltak, lakói olívaolaj-termelésből éltek, melyet Antiochia kikötőjén keresztül az egész Földközi-tenger vidékére szállítottak. A 8-10. század közötti elnéptelenedésük Bizánc és a muszlim ellenfél háborúskodására vezethető vissza, a kereskedelmi utak ugyanis emiatt szakadtak meg. Később ez a vidék a keresztes háborúk színterévé vált. Ugyan egyes számítások szerint 780 településmaradvány is a holt városok közé sorolható,  100 rendelkezik nagyobb kiterjedésű romokkal, közülük is nagyjából 40-et tart számon az UNESCO kulturális világörökségként. Építészeti örökségükben a késő antik és bizánci keresztény kultúra épületei is megtalálhatók, hiszen lakóik fokozatosan tértek át a kereszténységre. A leghíresebb emlékhely a Szent Simeon komplexum, mely a világ legrégebbi bizánci temploma (Kr. u. 475). A mai napig látható itt annak az oszlopnak a maradványa, melyen a híressé vált szíriai szent, Oszlopos Szent Simeon vezekelt. Személye sok zarándokot vonzott a területre, hatására indultak meg a kolostorépítkezések Észak-Szíriában. A legfigyelemreméltóbb helyek között szerepel még Szerdzsilla, Baqirha, Ruvajha stb.

UNESCO képgaléria: http://whc.unesco.org/en/list/1348/gallery/

Magyar nyelvű video: A világkultúrák színterei - Észak-Szíria - Az antik világ nyomában: https://www.youtube.com/watch?v=ZA2dfcWQmr4

       Holt városok (Szíria)

IRAK VESZÉLYEZTETETT KULTURÁLIS VILÁGÖRÖKSÉGEI

  · Hatra városának romjai (1985) 

  · Assur (az ókori város, ma Qal’at Sherqat), (2003)

  · Szamarra romjai (2007)

  . Erbil citadella (2014)

Irak 4 Kulturális Világöröksége közül az első három szerepel az ún. „Veszélyeztetett Helyszínek Listáján”. 

Assur ókori város 2003 júliusában került fel a Világörökségi Listára és egyidejűleg a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára is. "A Tigris partján fekvő ókori várost az iraki háború kitörése előtt egy duzzasztógát építési terve fenyegette, jövője és állapotának fenntarthatósága azonban még most is bizonytalan." ( Forrás: http://www.vilagorokseg.hu/a-veszelyeztetett-helyszinek-listaja) A fegyveres konfliktusok veszélyeinek is ki van téve. Assur várost az i.e. 4. évezred végén alapították.  Sokáig idegen hatalmaktól függött: először az akkád királyok uralma alá került, majd sumer katonai kormányzók irányították a települést. Az Akkád Birodalom felbomlása után rövid időre létrejött az önálló asszír királyság.  Az Óasszír Birodalom idején Assur kereskedelmi központtá, legfontosabb szakrális hellyé vált, ekkor épült a Nagy Királyi Palota és a zikkurat, valamint a város főistenének, Assur istennek, az asszír állam fő védelmezőjének egyetlen temploma. Hammurapi, babiloni uralkodó vetett véget függetlenségének és beolvasztotta a Babiloni Birodalomba, majd Mitanni alávetettje lett. Az i.e. 14. században Asszíria visszanyerte függetlenségét, a következő évszázadokban helyreállították a templomokat és a palotákat. A város az i.e. 13. században vált igazi birodalmi fővárossá, számos templom és két palota is épült az északi városrészben. Ekkortájt vették körül kettős fallal a települést. Az újasszír időszakban (i.e. 911 – i.e. 612) más városok váltak Asszíria fővárosává, mint pl. Kalhu (Nimrúd), de Assur mindvégig a birodalom vallási központja maradt.  Assur pusztulása végül i.e. 614-ben következett be, amikor egy méd hadsereg kirabolta és lerombolta a várost. A Parthus Birodalom idején, az 1. és 2. században a település Labbana néven újra benépesült, majd végül I. Sápur (241-270) újra lerombolta. (Forrás: wikipédia)

     Assur (Irak)

Szamarra régészeti lelőhelyet 2007-ben nyilvánították veszélyeztetetté, miután a síita iszlám egyik legszentebb helyén álló Arany Mecset ellen 2006-ban és 2007-ben robbantásos merényletet követtek el. A város helyén egykor a késő neolit műveltség egyik legnagyobb mezopotámiai központja állt.  A mai Szamarrát al-Mutaszim abbaszida kalifa hozta létre 833-ban szászánida romokon, mely virágkorát al-Mutaszim kisebbik fia, al-Mutavakkil kalifa (847–861) idején élte: ő építtette 847-ben a város keleti felében álló mecsetet, amely mellett a világ egyik legnagyobb minaretje, a Malvijja áll. A torony a némileg mezopotámiai zikkuratokra emlékeztető spirális alakjáról kapta arab nevét. Összesen nyolc kalifa uralkodott Szamarrában 836-tól kezdve, mígnem 892-ben al-Mutadid visszahelyezte székhelyét Bagdadba. Bár Szamarra csak ideig-óráig volt az abbaszida kalifák rezidenciája, és 892 után elnéptelenedett, művészeti, irodalmi és tudományos eredményei legendásak – igaz, kulturális tekintetben vagy népességszámra nézve fennállása során sosem tudta átvenni Bagdad vezető szerepét. (Forrás: wikipédia)

UNESCO képgaléria: http://whc.unesco.org/en/list/276/gallery/

    Szamarra (Irak)

Hatra városának romjait 2015. márciusában robbantotta fel az Iszlám Állam. A hellenisztikus-korban épült  (római-iráni keverékkultúrájú) város erődítményeinek és templomkomplexumainak felrobbantása, valamint a régészeti rommező domborműveinek pusztítása óriási veszteség, hiszen a több mint 2000 éve emelt város maradványai jó állapotban voltak, mielőtt kalapácsokkal és gépkarabéllyal megkezdték volna pusztítását. Az erődített város, mely az ókorban a Párthus Birodalom befolyása alá tartozó kereskedelmi és katonai központ volt, vastag falainak köszönhetően két alkalommal, i.sz. 117-ben és 198-ban is ellenállt a római inváziónak. A kör alakú települést kettős falrendszer védte, a külső fal földből, a belső fal 500 méter távolságban tőle, kőből készült. Kr.u. 227-ben a Szasszanidák kezére jutott, s Róma szövetségében harcolt a perzsák ellen. 241-ben pusztult el, miután I. Sapur lerohanta, a város lakóit pedig megölette. 1951-től végeznek területén feltáró és rekonstrukciós munkákat. 

UNESCO/NHK kisfilm: https://www.youtube.com/watch?v=bWKb8NSq9VE, UNESCO képgaléria: http://whc.unesco.org/en/list/277/gallery/

Video a rombolásról: ISIS - Deleting History: https://www.youtube.com/watch?v=dn8fJB1KAc4

    Hatra (Irak)

2003. április: Az iraki Moszuli Múzeumban súlyos fosztogatások történtek. Abdullah al-Dzsumaili iraki régészprogesszor nyilatkozata szerint a múzeum 2200 tárgyából 1700 darabot a bagdadi múzeumba vittek. A moszuli múzeum 2003. áprilisa óta zárva tart. 2009-ben Stuart Gibson, az Unesco szakértője készített részletes fotódokumentációt az itt maradt műtárgyakról.

2003: A bagdadi Iraki Nemzeti Múzeum kifosztása. Az amerikai invázió idején, a város eleste után a múzeum 40 legértékesebb műtárgyát rabolták el, melyből 13 került elő.

2006, 2007: Az iraki Szamarra Arany Mecsetjében robbantásos merényleteket követtek el. A síita iszlám egyik legszentebb helyén álló Arany Mecset aranydómját és minaretjét 2009-ben építették újjá.

2007: Az iraki Kirkukban ősi sírokat dúltak fel. Csak 2007-ben 10-nél több ősi sírt rongáltak meg.

2008: Az iraki Tal Afarban támadást követtek el a Jawad Hussiniya síita mecset ellen.

2011 óta: a szíriai Aleppo könyvtára, fellegvára és a 17. századi óvárosa is sérült.

2011 óta: A szíriai Apamea római és bizánci régészeti leleteket tartalmazó lelőhelyeit kifosztották.

2011 óta: A szíriai Dura-Európosz alig feltárt római romvárost kifosztották.

2013: A szíriai Krak des Chevaliers, 13. századi keresztes erődöt megrongálták.

2014: A szíriai Deir ez-Zór-ban asszír szobrokat vertek szét.

2014: A szíriai Raqqában egy hatalmas ókori bazaltoroszlán szobrot romboltak le. A szobor háromnyelvű felirattal volt ellátva: hettita hieroglif, arámi betűírásos és asszír ékírásos.

2014: Az iraki Tal Afar-ban felrobbantották a shíita Jawed Hussinya mecsetet.

2014. július 27.: Az iraki Moszulban felrobbantották a Jónás próféta sírhelye fölé épített 14. századi mecsetet. Állítólag ezen a helyen temették el Jónás prófétát, akit a Biblia és a Korán szerint is egy cethal nyelt el. Sét próféta mecsetét is felrobbantották.

2014: Hebronban József pátriárka síremlékét rombolták le.

2015. január-február: Az iraki Moszul könyvtárait kifosztották, könyveket égettek el. 200.000 db oszmán és modern időkből származó könyv és kézirat semmisült meg. A moszuli központi könyvtárból több mint 2000 iszlámellenesnek tartott könyvet raboltak el, a Moszuli Egyetem könyvtárában pedig diákok szeme láttára égettek el többszáz könyvet. “Súlyos károk keletkeztek a Szunnita Muzulmán Könyvtár és a 265 éves katolikus egyházi könyvtár gyűjteményében, illetve a dominikánusok és a Moszuli Múzeum könyvtárában, ahol i.e. 5000-ből származó emlékeket is őriznek. Sorsuk ismeretlen, valószínűleg a feketepiacon végzik.” (http://mult-kor.hu/kifosztja-az-iszlam-allam-a-moszuli-konyvtarakat-2015...) Elpusztították a Moszuli Múzeum szobrait. A dzsihádisták flexszel és kalapáccsal verték szét a sumer, akkád és asszír időszíkból származó szobrokat. “Az asszír galériában az egyik biztosan elpusztult eredeti tárgy tehát egy emberfejű, szárnyas bikaszobor (lamasszu). II. Szárgon asszír király horszábádi palotájának reliefjei (i. e. 716-705) jórészt másolatok voltak, de legalább egy – erősen restaurált – eredeti darab is volt köztük. Nem tudni, hogy mi történt az ún. Balawat-kapu maradványaival: a bronzbevonatú fakaput 1956-ban Agatha Christie férje, Max Mallowan régész ásta ki, a domborműves bronzcsíkok asszír hadjáratok jelenetei ábrázolták. A Balawat-kapu 30 bronztáblájának többsége már a 2003-as fosztogatáskor eltűnt, de a IÁ videójából kiderül, hogy több kisebb darab (feltételezhetően 45) még 2015-ben is a múzeumban volt. A legsúlyosabb veszteség a másik galériában hatrai szobrok elpusztulása. A moszuli múzeumban őrzött szobrok a 20. században kerültek elő Hatra romjai közül, és jórészt soha nem hagyták el Irakot, ezért nem volt mód a tudományos vizsgálatukra. Most már nem is lesz. A videón látható két szobor hatrai királyokat ábrázolt uralkodói díszben, ezeket letaszították a talapzatukról és kőtörő kalapáccsal szétzúzták. A felvétel végén apró darabokra törve hevernek a padlón. Egy harmadik, több töredékből resturált szobor – az utolsó hatrai király, II. Sanatruq portréja – ugyanígy végezte. Egy negyedik szobrot - egy ismeretlen király kezében sast tartó portréját - a védőfóliából kicsomagolva zúztak szét. A hatrai királyság az egyik első önálló arab állam volt a világtörténelemben, vagyis a fanatikusok ezúttal kifejezetten saját nemzetük múltjának első fejezetetét semmisítették meg. A világban összesen 27 hatrai királyszobor ismert – ezek közül négy pusztult el a moszuli múzeumban.” (http://valasz.hu/kultura/potolhatatlan-vesztesegek-rombolas-mezopotamiab...)

2016 / 2017 január (?): Palmyrában megsemmisült a 2. századi amfiteátrum homlokzata, valamint a híres kockaalakú oszlopos négyeskapu, a Tetrapülon. (Forrás:http://www.origo.hu/nagyvilag/20170120-az-iszlam-allam-fegyveresei-palmu...)