2016-ban kezdtem el összegyűjteni a híres lengyelországi kegykép, a Częstochowai Fekete Madonna-ikon Kárpát-medencében elterjedt másolatainak fotóit.  A szakmai publikációkból közel 70 képről értesültem, a gyűjtés során azonban további másolatok is a látóterembe kerültek, így a számuk már a 120-at is meghaladja.  Tájegységekre, megyékre lebontva ismertetem őket, hozzávetőleges időrendi sorrendben a történeti áttekintés után. Köszönöm mindazoknak a téma iránt érdeklődő ismerősöknek és "ismeretleneknek", akik kiegészítő információkkal, vagy saját fényképekkel láttak el. Továbbra is szívesen fogadok hiányzó adatokat, fotókat az imrik.restaurator@gmail.com emailcímen.

A kegyképmásolatokat ugyanolyan tisztelet övezi, mint az eredeti kegyképet, hiszen a tisztelet nem a tárgynak szól, hanem a rajta ábrázolt Útmutató Istenanyának, aki nem csak a pálosok patrónája és Lengyelország királynője, hanem - ahogy Juhász Gyula írja A fekete Mária című versében -"feketén is vigaszt derengő Magyarok Asszonya". 

 XVI. sz.           XVII. sz.         XVIII. sz.          XIX. sz.            XX. sz.           XXI. sz. 

A częstochowai kegykép 1717-es megkoronázása után vált különösen ismertté, s számtalan másolata terjedt el Közép-Európában. Magyarországon is rendkívül sok értékes, híres másolat készült az ősi ikonról. Míg a korai másolatok "sajátos, ízes átköltései"¹ a kegyképnek, addig a modernkori kópiák jobban visszatükrözik az eredeti képet, melyet a 17. századtól bíborba-bársonyba öltöztettek. A 20. századi másolatokon díszruhái is visszaköszönnek. A másolatok ikonográfiai összehasonlítását és a felhasznált irodalomat a leltárt követően találja a kedves érdeklődő. Az eredeti kegyképről itt olvashat bővebben: http://imrikzsofia.hu/a-palosok-patronaja-a-czestochowai-fekete-madonna.         

Juhász Gyula: A fekete Mária (1924) 

Ősi templom árnyas szögletében
Századoknak füstje és pora
Lassan lepte be s ő mély sötéten
Néz jövőbe hét tőrrel szivében:
Magyarok Asszonya.

Háború és béke váltakoztak
És jött és ment nemzetek sora,
Nyarak búzát, telek havat hoztak,
Ő csak nézett, a Fiát karolva:
Magyarok Asszonya.

Hű zarándok messze, messze tájról,
A lábain országút pora,
Vigaszt várva hozzájött s a távol
Múltakból gyászt s jó reményt világol
Magyarok Asszonya.

S jöttem én is, e szomorú öltő
Bús magyarja, hű zarándoka,
Mit adhatnék, csüggedt, árva költő:
E dalt hozom, mint könnyét a felhő,
Te feketén is vigaszt derengő

Magyarok Asszonya! 

                                     Szeged (fotó: Korhecz Papp Zsuzsanna)

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

A częstochowai Fekete Madonna-kegykép, mely a 9-14. században készült, 1382-ben Nagy Lajos király udvarán keresztül, ajándékozás útján került a magyar pálosok által alapított Jasna Góra-i kolostor tulajdonába. Ugyanebben az évben, 1382-ben Árvanádasdon (Trstena, Szlovákia) elhelyezték egyik legkorábbi másolatát a Szűz Mária tiszteletére épült templomban, ahonnan 1683-ban litván katonák hadisarcként vittek magukkal Vilnába (Vilnius). Székesegyházuk kápolnájának főoltárán nagy tisztelet övezte egészen a 20. századig, 1930 után azonban nyomaveszett. Talán ez lehetett a kegykép legkorábbi másolata? - veti fel a kérdést Udvarhelyi Nándor a Honismeret 2018/4. számában publikált tanulmányában.²

A Kárpát-medencében két 16. századi másolatát ismerjük. Az egyik a sopronbánfalvi, mely a 16. században került a Szent Wolfgang-kápolnába, majd a 17. században az Angyalok királynéja kegytemplom főoltárára. Csodatévő kegyképmásolatnak tartják, mely elé 1669 óta visznek felajánlásokat. A másik korai másolat a 16 -17. század fordulóján került a pálosveresmarti kolostorba, ahonnan később a gyöngyösi ferencesek birtokába jutott, majd a mátrafürdi templomban helyezték el, végül a Mátra Múzeumban kötött ki.  A II. világháborúban sajnos elkallódott, elpusztult.  

A 17. századi másolatok közül több is régi nemesi családok tiszteletében részesült. II. Rákóczi György felesége, Báthory Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc a sárospataki várkápolna oltárára a częstochowai Mária-kegykép másolatát helyezte. Báthory Zsófia anyja lengyel származású volt, s maga Zsófia is elzarándokolt Częstochowába. Az általa építtetett kassai jezsuita (ma premontrei) templom oltárára is a Fekete Mária kegyképmásolatát helyeztette. I. Rákóczi Ferenc idején Munkácson a Rákóczi várban is függött egy másolat. A kisboldogasszonyi másolat Esterházy Pál fraknói várából származik. A rimaszombati múzeum üvegre festett képét Korponayné Géczy Julianna festette, kit Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című regényének főalakjaként ismerhetünk. A betléri Andrássy-kastélyban a hitvesi ágy felett függ még ma is egy ovális formájú 18. sz.-i másolata a kegyképnek. 

       Sopronbánfalva (fotó: Leczovics Zsolt)

Mivel a pálosok patrónájukként tekintettek a częstochowai kegyképre, elsősorban a pálos kolostortemplomokba jutottak el másolatai. A 17. század végén törökverő szimbólummá is vált a kegykép, melynek hatására szélesebb körben is elterjedt tisztelete.  A legismertebb 18. századi magyar másolatot, a márianosztrai pálos kegytemplom főoltárának képét Częstochowában festették 1720 körül, 1728-ban hozatták a templomba. A 20. sz. első évtizedeiben Magyarországon dolgozó lengyelek terjesztették kultuszát, a II. világháború idején érkező lengyel menekültek is gyakran kegyképük kópiájával köszönték meg a magyar segítségnyújtást és vendégszeretetet. Az utóbbi években kezd újjáéledni a szokás, hogy a magyar templomokba częstochowai festménymásolatot helyezzenek el.

        Kisboldogasszony (bucsujaras.hu)           Márianosztra (marianosztrakegyhely.hu)       Budapest, Terézváros (fotó: Thaler Tamás)

               Galbatő (bucsujaras.hu)                                 Kácsika (bucsujaras.hu)                           Budapest, Óhegy (fotó: Thaler Tamás)

A kegykép a magyar-lengyel barátság szimbóluma is. A lengyelek azért hálásak a magyaroknak, mert a Jasna Góra-i kolostort Márianosztráról érkező magyar pálosok alapították 1382-ben, s a kegykép is valószínűleg magyar királyi ajándék. A magyarok pedig azért hálásak a lengyeleknek, mert nélkülük nem maradt volna fenn az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálos rend, melynek ma Lengyelországban 20 kolostora működik. Magyarországon négy kolostoruk van: a budapesti sziklakolostor, a márianosztrai, a pécsi és a pálosszentkúti kolostor. 2014-ben Erdélybe is visszatért a rend, Hargitafürdőn alapítottak kolostort, de Németországban, Olaszországban, Horvátországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Belgiumban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Dél-Afrikában, és Kamerunban is élnek pálosok, akiknek száma a lengyelekkel és magyarokkal együtt kb. 400-ra tehető.³

Budapest, Óhegy, Mindenkor Segítő Szűz Mária templom. Karol Malczyk, lengyel menekült festőművész falképe az oltár felett (1947).      Fotó: Thaler Tamás

Az újabb kori lengyel-magyar barátság bizonyítékai azok a kegyképmásolatok, amiket a II. világháború idején lengyel menekültek ajándékoztak az őket befogadó magyar települések templomainak. Arra is volt példa, hogy ezeket az emléktárgyakat sok évtizeddel később visszatérve hozták magukkal.  

                Pécs (fotó: Cholnoky Judit)                                   Sopron (fotó: Imrik György)                              Börcs (fotó: Sándorné Giczi Klára)

     Brennbergbánya (fotó: Holló Hunor)                  Fertőújlak (fotó: Varga Imre atya)                    Budapest, Sziklatemplom (fotó: HaGe)                   

"1939-ben a magyarság az emberség csodálatos példáját szolgáltatta a világnak. Annak ellenére, hogy országunkat szerződések kötötték a hitleri Németországhoz, hivatalos vezetésünk megtagadta a Lengyelország lerohanásában való részvételt. Akkor, amikor Németország és a Szovjetunió a katyni erdőben történtekhez hasonló mészárlásokban, majd haláltáborokban irtotta a lengyel katonaság és a civil ellenállás maradványait, Magyarország a fasiszta Németország bosszúját kockáztatva megnyitotta határait a lengyel menekültek tízezrei előtt, s id. Antall József és segítői révén később a lengyel zsidóság sok-sok képviselőjének biztosította a túlélés lehetőségét. Az egyszerű nép étellel, itallal, ruházattal s a barátság egyéb megnyilvánulásaival támogatta őket. A két ország, a két nép közötti ezer éves történelmi kapcsolat újabb dimenziót nyert. E dimenzió őrzője Lengyelországban többek között az ott megalakult Lengyel-Magyar Baráti Társaság is, s ugyancsak e nemes hagyomány ápolását vállalta fel az ipolyfödémesi származású Molnár Imre történész a varsói magyar nagykövetség tanácsosaként." (Pálinkás Tibor)¹⁰⁶

1. Híressé vált fotó lengyel és magyar katonákról. 2. Lengyel menekültek a kisújszállási templomban, középen a hálaajándékként festett Madonna-képpel, s az ecsetet kezében tartó lengyel festővel. A fényképet egy katowicei könyvtárostól kaptam, kinek nagyapja is szerepel a csoportképen.    Sajnos a festmény elkallódott, Kisújszálláson még csak nem is hallottak róla. Ez a fotó bizonyítja egykori létezését. 

Kiss László: Emberként az embertelenségben című, 2021-ben megjelentetett könyvében ír a lengyel menekültek magyarországi befogadásáról. Ahogy a könyv alcímében is szerepel, az írás az utókor főhajtása a humanitárius segítők helytállása előtt. A következő adatokat könyvéből idézem: 

1939 és 1944 között "Magyarország mintegy 100 ezer katonai és civil lengyel menekültet fogadott be. Első évben 60 ezer fegyverforgató lengyel menekültet bocsátottak tovább. Tízezren hazatértek a megszállt Lengyelországba. Tartósan 30-35 ezer lengyel tartózkodott hazánkban. Romániából további ötezer lengyel menkült érkezett. 20 ezren nyugatra távoztak tőlünk, így a háború végére körülbelül 15 ezer lengyel tartózkodott Magyarországon. Néhányuk itt telepedett le, mert honfitársaink közül választott házastársat."¹⁰⁹

"A menekültek számára a magyar kormány katonai és polgári táborokat állított fel."¹¹⁰

"Budapesten kívül 114 olyan települést tartottak számon, ahol lengyel polgári menekültek tartózkodtak. Sokan közülük polgári magyar családoknál laktak."¹¹¹

"Összesen 141 katonai menekülttábor szerveződött."¹¹² "A menekültek többségének eltökélt szándéka volt Franciaországba jutni és folytatni a németek elleni harcot. Ez csak a magyar tisztviselők és civilek segítségével valósulhatott meg olyan eredményesen, hogy a 141 lengyel katonai táborból egy éven belül folytonos átcsoportosítással csak huszonegynéhány maradt."¹¹³

"Naponta 2-300 katona szökött át Jugoszláviába."¹¹⁴ "A déli határ túlsó oldalán Tadeusz Wasilewski belgrádi attasé információs központokat létesített Szabadka, Eszék, Verőce, Csáktornya, Kapronca városokban. A magyar oldalon lengyel megbízottak tevékenykedtek Nagykanizsa, Barcs, Murakeresztúr, Babócsa, Gyékényes városokban. Jugoszlávia 1941. áprilisi német megszállása megakadályozta, hogy a Magyarországon tartózkodó lengyel katonai és civil menekültek közül továbbiak is csatlakozhassanak a náciellenes koalíció kötelékében harcoló lengyel légiókhoz. A lengyel ellenállás titkos központjának tevékenységét a magyar hatóságok nem akadályozták."¹¹⁵

Kép: Budapesti emléktábla azon települések neveivel, ahol lengyel katonai és polgári menekülttáborok működtek 1939-1945-ben

             Lengyel polgári menekülttáborok Magyarországon1939 őszén, 1940 tavaszán. Lengyel katonai menekülttáborok 1939 őszén.                   Forrás: Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején. Zalai Gyüjtemény 3. sz. 1975, p. 21,22,24,25.

► A Częstochowai Fekete Madonna-kegykép másolatainak elterjedése a Kárpát-medencében. ► "Szív": Jelenleg ezeken a településeken tisztelik a częstochowai kegykép másolatait. ► "Csillag": Elkallódott vagy elpusztult másolatok egykori helyszínei.

A KEGYKÉP MÁSOLATAINAK KÁRPÁT-MEDENCEI ELTERJEDÉSE TÁJEGYSÉGEKRE BONTVA 

► ÖSSZESEN A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN - 124 db / 12 db kérdéses, 16 db elkallódott

► MAGYARORSZÁG - 81 db / 6 db kérdéses , 8 db elkallódott

► ŐRVIDÉK (BURGENLAND, AUSZTRIA) - 9 db / 1 db kérdéses, 1 db elkallódott

► MORVAORSZÁG (CSEHORSZÁG) - 1 db

► FELVIDÉK (SZLOVÁKIA) - 16 db / 1 db kérdéses, 3 db elkallódott

► FELVIDÉK (LENGYELORSZÁG) - 1 db elkallódott

► KÁRPÁTALJA (UKRAJNA) - 1 db elkallódott

► ERDÉLY ÉS BUKOVINA (ROMÁNIA) - 6 db / 1 db elkallódott

► DÉLVIDÉK / VAJDASÁG (SZERBIA) - 2 db

► HORVÁTORSZÁG PANNON TERÜLETE- 7 db / 3 db kérdéses, 1 elkallódott

► MURAVIDÉK (SZLOVÉNIA)

    ►  BUDAPEST (főváros) - 15 db / 1 db kérdéses, 1 db elkallódott                                                                     Eperjes (fotó: Lábodi István)

    ►  I. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE - 9 db / 2 db kérdéses

    ►  II. VAS MEGYE - 5 db / 2 db kérdéses                                                                                                                                                                                                                                                                           ►  III. ZALA MEGYE - 5 db / 1 db kérdéses

    ►  IV. VESZPRÉM MEGYE - 3 db

    ►  V. SOMOGY MEGYE - 8 db

    ►  VI. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE - 2 db kérdéses

    ►  VII. FEJÉR MEGYE - 1 db

    ►  VIII. TOLNA MEGYE - 3 db

    ►  IX. BARANYA MEGYE - 3 db

    ►  X. PEST MEGYE - 7 db

    ►  XI. BÁCS-KISKUN MEGYE - 4 db

    ►  XII. NÓGRÁD MEGYE                                                                                                                                      Nagyszombat (fotó: Tüskés Anna)

    ►  XIII. HEVES MEGYE - 3 db / 1 db elkallódott 

    ►  XIV. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE - 3 db / 2 db elkallódott                                                                                                                                                                                                                             ►  XV. CSONGRÁD-CSANÁD MEGYE - 2 db

    ►  XVI. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE - 7 db / 4 db elkallódott

    ►  XVII. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

    ►  XVIII. HAJDÚ-BIHAR MEGYE

    ►  XIX. BÉKÉS MEGYE - 1 db

                                                                                                                                        Magyarbród (fotó: http://ub.op.cz/kostel)

MAGYARORSZÁG:  A főváros után a térkép szerinti számozást követi a megyék képanyagának bemutatása.                                                                                                                                        

► BUDAPEST (főváros) - 15 db / 1 db kérdéses, 1 db elkallódott

2. Budapest, egykor pálos Kisboldogasszony-templom, ma egyetemi templom, főoltáron 1758-tól a rézlemezre festett másolat.

 

               

• fotó: Imrik Zsófia (2016)                             fotó: Imrik Zsófia (2016)                     fotó: Imrik Zsófia (2016)                   fotó: Imrik Zsófia (2016)

          

• fotó: Imrik Zsófia (2016)                                                                   fotó: esztergomi-ersekseg.hu¹⁵⁰                                 fotó: Internet¹⁵¹

          

• fotó: Thaler Tamás (2019)                                                                                                    fotó: Internet ⁸¹             fotó: Imrik Zsófia (2016)

5. Budapest, Központi papnevelő Intézet Papnövelde utcai épületének belső udvarán, Ligeti Lajos: Pálosok kútja (1916), (1935 előtt: VIII. K., Lósy Imre utcában)

• fotó: Göröntsér Vera ²²                                                                fotó: Göröntsér Vera  ²³                                              fotó: Göröntsér Vera ²⁴

"A częstochowai Madonna-ábrázolások nemcsak oltárképeken és sokszorosított grafikai lapokon ismertek, hanem a szobrászatban is megjelent. Ligeti Lajos 1916-ban készült, Pálosok kútja című alkotás eredetileg a VIII. kerületi Lósy Imre utcában állt, 1935-ben áthelyezték a Központi Papnevelő Intézet belvárosi Papnövelde utcai épülete belső udvarára. A kút középpontjában az oszlop tetején a częstochowai Madonna márványból kifaragott képe áll. A kőoszlop mellett kétoldalt egy-egy térdelve imádkozó pálos szerzetes életnagyságúnál nagyobb alakja látható. A díszkutat még a tízes évek elején rendelte meg az esztergomi káptalan, amely a pálos rendnek kívánt emléket állítani." (Tüskés Anna)⁷⁴

6. Budapest, Óhegy, lengyel nemzetiségi Mindenkor Segítő Szűz Mária templom, eredetileg az oltáron 1930-tól, ma a mellékoltár felett. Nincs tisztázva, hogy a mai az eredeti-e.

• fotó: Thaler Tamás                                                                                                  fotó: Magyar Kurír ²⁶                                fotó: Thaler Tamás

Az Ó-hegyi templom a legismertebb lengyel vallási intézmény a Magyarok Nagyasszonya-sziklatemplom mellett Magyarországon. "A 20. század elejére több tízezer lengyel telepedett le Budapesten. A kőbányai kőfejtőkben dolgozó kolónia tagjai 1907-től a Conti-kápolnában tartották szertartásaikat, majd Wincenty Danek lengyel pap 1914-ben szerezte meg az engedélyt egy önálló, római katolikus lengyel templom megépítésére. Az első világháborúban nem indulhatott meg a munka és a gyűjtés is nehezen haladt. Végül – lengyelországi és amerikai lengyelek támogatásával – 1925-ben kezdődött el az építkezés Árkay Aladár tervei alapján. A templomot 1930 augusztusában szentelte fel August Hlond, Lengyelország bíboros-hercegprímása. 1952-ben a kommunista hatalom a templomot elvette a lengyelektől, de továbbra is templomként működött, így épségben megmaradt 1989-ig, amikor a lengyel közösség újra birtokba vehette. Egy 1993-as rendelettel helyi műemléki védettségbe került."¹⁴³ 2015-ben a templom a lengyel katolikus egyháztól Szent II. János Pál pápa-ereklyét kapott, melyet Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek helyezett el: https://www.magyarkurir.hu/hazai/szent-ii-janos-pal-verereklyet-kapott-b...

7. Budapest, Gellért-hegy, Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom (Lengyelországi ajándék 1934-ből, elveszett a kommunista diktatúra idején)

9. Budapest, Óhegy, lengyel nemzetiségi Mindenkor Segítő Szűz Mária templom, Karol Malczyk, lengyel menekült festőművész falképe az oltár felett (1947)

•  fotó:  Thaler Tamás                                                                                                         fotó: Internet ³⁴                                   fotó: Thaler Tamás

Karol Malczyk (1907-1965), Barwałd Średniből származó lengyel festőművész a krakkói Szépművészeti Akadémián végzett. "Első nagy festészeti munkája a kalwaria zebrzydowska-i Szent József templom polichromiája, amely még háború előtt készült el. Sajnálatos módon a második világháború kitörése megszakította a festő lengyelországi művészeti tevékenységét. Így 1939 őszén Magyar Királyságba került a többi civil és katonai menekülttel együtt. Itt feleségével, Pawlik Milada tanárnővel együtt polichromiákat készített a mádi, kiskőrösi, kiskunhalasi és kiskunmajsai magyar templomokban, valamint a budapesti Lengyel Templomban. 1949-ben a Malczyk család Zdzisław kisfiukkal Kanadába, aztán az USA-ba disszidált. Az emigrációról szóló döntéshozatalhoz hozzájárult a kedvezőtlen politikai helyzet és a Malczykék háború idején folytatott konspirációs tevékenysége, amely miatt a letartoztatás reális veszélye fenyegette őket. Amerikában a festő folytatta templomdíszítési munkásságát, kamatoztatva a Magyarországon szerzett tapasztalatokat."¹⁴⁰ A fotón: Pawlik Milada tanárnő, Erasmus Malczyk szalézi atya és Karol Malczyk festőművész (Dúl László felvétele).¹⁴² 

10. Budapest, Gellért-hegy, Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom, a kolostorhoz vezető folyosón, Temesvári R. Vidor festette 1935-ben. De csak később került Bp.-re.

• fotó:  Imrik Zsófia (2018)                             fotó: Imrik Zsófia (2018)                                                                                             fotó: Internet ³⁹

11. Budapest, Gellért-hegy, Magyarok Nagyasszonya Sziklatemplom, lengyel kápolna oltárán 1994-től, (Lengyelek ajándékozták a pálosok hazatelepülésének 60. évfordulóján, 1994. május 15-én), 20. sz.-i kegyképmásolat

• fotó: Imrik Zsófia (2018)                              fotó: Thaler Tamás ³⁸                                                                                                fotó: Internet ³⁶

12. Budapest, Budapest-Újpest-Megyeri Nagyboldogasszony plébánia (Kármelita nővérek temploma) (1995-ben ajándékozás útján)

• fotó:                                                           fotó: esztergomi-ersekseg.hu

13. Budapest, Szent István-bazilika, Szent Jobb-kápolna.

•  fotó: Imrik Zsófia (2018)                                                                                            fotó: Halász Dániel ⁹⁹                                   fotó: Internet ⁴¹

Lengyelországból hazatérő zarándokok hozták, Hoffmann Rózsa Kulturális államtitkár vette át 2011 júl. 1-jén. Első ideiglenes helye az oltár előtt volt az északi oldalon, második helye a Szent Jobb-kápolnában, harmadik  helye az oltártól délre levő oldalkapunál kialakított Czestochowai kápolnában. Véglegesen a Szent Jobb-kápolnában helyezték el 2019-ben, a kápolna felújítását követően.

"A kép megkoronázásának 300. évfordulójához fontos magyarországi esemény is kapcsolódott. A Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros prímás az itteni képmásolatra helyezte a Szent István és Szent II. János Pál pápa képével díszített koronát, amelyet korábban Jasna Górában megáldottak." (Udvarhelyi Nándor)²

14. Budapest, Gellért-hegyi pálos sziklakolostor, refektórium. 2014-ben ajándékozás útján került e kolostorba (Nagyházi Galéria és Aukciósház) Ikon a 18. sz. 2. feléből, a Kárpáti régió lengyelek lakta vidékének jelentősebb ikonfestő műhelyében készült

• fotó: Spitzer Fruzsina ⁴³                                                 fotó: Imrik Zsófia (2018)                                                                              fotó: Internet ⁴⁴

15. Budapest, Gellért-hegyi pálos sziklakolostor, iroda. 2015-ben ajándékozás útján került a kolostorba. (Nagyházi Galéria és Aukciósház) Ikon a 18. sz. 2. feléből, a Kárpáti régió lengyelek lakta vidékének jelentősebb ikonfestő műhelyében készült

► I. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE - 9 db 

          

• fotó: Leczovics Zsolt ⁴                                                                                        fotó: Leczovics Zsolt ⁵                     fotó: legifoto.com ⁶

2. Brennbergbánya, Szent Borbála templom, mellékoltár felett, (A kegyképmásolat a II. világháborúban itt menedékre talált lengyelek ajándéka)

• fotó: Holló Hunor (2016)                                                    fotó: Holló Hunor (2016)                                                        fotó: Holló Hunor (2016)

          

• fotó:                                                                                                                       fotó: nyugatbringa.hu ⁷⁸           fotó: Terbócs Attila (Pasztilla)¹³

4. Sopron, Szent István-templom (A II. világháború idején lengyel hadifoglyok ajándéka)

• fotó: Imrik György                                                  fotó: Internet ²⁹                                                                                    fotó: Kovács Dániel ³⁰

5. Püski, Szent György-templom. A II. világháború idején lengyel menekültek ajándékozták. (?) 2019. szeptember 28-án dr. Rónayné Słaba Ewa Maria az Országgyűlés lengyel szószólója – tisztelete jeléül - a Częstochowai Fekete Madonna képének másolatát adta át a templom részére. https://www.miskolc.hu/varoshaza/onkormanyzat/dokumentumtar/lengyel-nap-...

• fotó:                                                                           fotó: 'HA' (miserend.hu)

6. Fertőújlak (Sarród), Világ Királynéja-templom, orgonakarzat. A II. világháború idején lengyel menekültek ajándékozták.  http://www.sarrod.hu/hu/onkormanyzat/galeria/15-fertoujlaki-vilag-kiraly...

• fotó: Varga Imre atya (2022)                                       fotó: Varga Imre atya  (2022)                                              fotó: Pellinger Attila ¹⁵³

7. Kapuvár, Szent Anna plébániatemplom, (1948-ból)

• fotó: Radó Tamás plébános (2016)             fotó: Imrik György (2016)

8. Börcs, Szent Bertalan templom, 2019-től. Festője: Stefan Antoni Filipkiewicz (1942).

• fotók: Sándorné Giczi Klára (2022) /Varga Béla plébános testvérének unokája/                                                              fotó: miserend.hu¹⁰⁴

A község Varga Béla balatonboglári lengyelmentő plébános szülőfaluja. "2019 februárjában czestochowai Fekete Madonna-képet adott át Kollár János, a Győr-Moson-Sopron Megyei Lengyel Önkormányzat elnöke Börcs községnek, amit Stefan Antoni Filipkiewicz krakkói professzor festett 1942-ben Budapesten. A képet eredetileg Varga Béla balatonboglári plébános kapta, hálából a háború alatt végzett lengyelmentő munkájáért. Emigrációja idején a házvezetőnője őrizte a képet. Az ikont az 1835-ben épült börcsi római katolikus Szent Bertalan-templomban helyezték el." (Kiss László: Emberként az embertelenségben, 2021, p. 98)

Stefan Antoni Filipkiewicz lengyel festő: "Grafikus és festőművész. 1879. július 28-án született Tarnówban. Művészetében az "art nouveau" -irányzatot követte. A Krakkói Szépművészeti Akadémián Jan Stanisławski tanítványa volt. Művei számos lengyelországi, európai és egyesült államokbeli kiállításon szerepeltek. Az 1929-es poznańi kiállításon az alkotásait aranyéremmel jutalmazták. 1930-tól a Krakkói Művészeti- és Tudományos Akadémián tanított Filipkiewicz professzor. 1939-ben családjával Magyarországra menekült. Kapcsolatban állt a lengyel emigráns kormányt vezető Władysław Sikorski tábornokkal. Henryk Sławik irányítása alatt a Magyarországi Lengyel Polgári Bizottságban katonai és civil menekültekkel együtt dolgozva csoportokat menekített Nyugat-Európába, hogy az ott levő lengyel légiókhoz csatlakozva folytathassák a nácik elleni harcot. Sok zsidó menekültet juttatott hamis dokumentumhoz. Stefan Antoni Filipkiewiczet 1944. április 27-én Budapesten a Gestapo őrizetbe vette és augusztus 23-án Mauthausen-Gusenben több honfitársával együtt kivégezték. A Polgári Bizottság 30 ezer lengyelt, közöttük ötezer zsidót menekített meg. Stefan Filipkiewicz professzor önfeláldozó humanitárius tevékenysége mellett Budapesten 1942 és 43'-ban művészi másolatokat készített a világhírű csodatevő częstochowai Madonna-képről. 1943-ban az egyik ikonmásolatot a balatonboglári Varga Béla plébánosnak adományozta az ott menekített lengyelek nevében. A festmény a boglári múzeumban van elhelyezve. (...) Másik festményét Balatonszemes közössége kapta a lengyelek hálaajándékaként, amit 1943 május 9-én Angelo Rotta pápai nuncius szentelt fel. Az 1943 óta Bogláron őrzött harmadik ikonmásolatát pedig 2019 februárjában kapta meg Börcs község, Varga Béla szülőfaluja."¹³⁸ (Kiss László: Emberként az embertelenségben, 2021, p. 65-66.)

9. Sopronbánfalva, egykori pálos - karmelita kolostor folyosóján, a Pálos kiállítás része (2011 óta)

• fotó: Schuller Balázs (2018)                                     fotó: banfalvakolostor.hu¹⁵²                                                                           fotó: Internet ⁴²

► II. VAS MEGYE - 5 db / 2 db kérdéses

          

• fotó: Pethő Mária Anna (2019)                                       fotó: Pethő Mária Anna (2019)                                                                  fotó: Internet ¹⁰¹

2. Rábapaty, Kisboldogasszony-templom, szentély. A II. világháború idején a településen befogadott lengyel menekültek készítették és ajándékozták a templomnak. A festmény alatti kis táblába vésve magyarul és lengyelül: "Lengyelek hálája A Magyaroknák 1942 év". A Szombathelyi Egyházmegye kincsei (film): https://mail.google.com/mail/u/1/#search/fekete+madonna/FMfcgxwGBwPFdKvQ...

• fotók: A Szombathelyi Egyházmegye kincsei (filmből)                                                                                                        fotó: rabapaty.hu

3. Oszkó, Szent György-templom, a főhajó É-i oldalán függ. 1942-ben az Oszkóban elhelyezett lengyel menekült katonák adományoztak a templomnak. A kép alatti réztábla magyar-lengyel szövege: “1942.X.4. Ezt a képet a Lengyel Korona Királynőjének a Csensztohovai Szűzanyának ajánlják fel az Oszkói templom javára Lengyel internált katonák”. 

• fotó: Gotthárd Dominik                                                                fotó: Internet¹⁷⁵                                                           fotó: Internet¹⁰⁷

4. Egyházashetye, Id. Szent Jakab apostol-templom, a II. v.h. idején itt élő lengyel katonák adománya

• fotó:                                                                                          fotó: Internet¹⁰⁵

5. Mesteri, Szent Mihály-templom, (? nyomat)

• fotó: Thaler Tamás (2019)                                                               fotó: internet                                                          fotó: Thaler Tamás (2019)

► III. ZALA MEGYE - 5 db / 1 db kérdéses

• fotó: Joós Attila (2016)                                              fotó: Joós Attila (2016)                                                                         fotó: Joós Attila (2016)

2. Vállus, Szent Mihály-templom. A barokk-kori szobor a 19. században (?) kerülhetett a templomba. Korábbi helye nem ismert. A szobrot átfestették. Scheffer Miklós írása a szoborról: http://szentterszentido.blogspot.com/2014/05/a-vallusi-maria-szobor-rejt...

• fotó: Ráczné Páldy Eszter                                         fotó: hörpölin ⁹⁸

1. Pápa, egykor pálos, ma bencés Nagyboldogasszony-templom, főoltáron a 18. sz.-tól

 

 

          

•  fotó: Hegyi Gábor ⁷⁶                                                                        fotó: Hegyi Gábor ⁷⁷                                                  fotó: Internet  ¹¹

"Pápán az 1734–1742 között épült egykor pálos, majd bencés Nagyboldogasszony templom szentélyében az oszlopos-párkányos kialakítású főoltár közepén áll a częstochowai Szűz képe gazdag szobordísszel (angyalok, Péter, Pál) körülvéve." (Tüskés Anna)⁷⁴

 

2. Nagytevel, Szentháromság-templom, 1718-ban sziléziai németek hozták (Pethő Mária Anna közlése szerint)

         

• fotó: Pethő Mária Anna                                                                                 fotó: Pethő Mária Anna                                        fotó:miserend.hu

 

3. Küngös, Árpád-házi Szent Kinga-templom, szentély, (2015 óta)

         

•                                                                         fotó: Árpád-házi Szent Kinga Kulturális Egyesület                                                     fotó: wikipédia.hu

 

 

► V. SOMOGY MEGYE - 8 db

"Somogy vármegyében nagy számban helyeztek el civil menekülteket a II. világháború idején. Az ideiglenesnek vélt letelepítés céljára télen üres panziókat, üdülőházakat használtak, így a megyében háromezer lengyel került elhelyezésre." (Kiss László: Emberként az embertelenségben, 2021, p. 25.)

1. Balatonszemes, Páduai Szent Antal templom, a harangláb északi oldalán. Lengyel menekültek ajándéka 1943-ból. Festője: Stefan Antoni Filipkiewicz (1942/43).

    

• fotó: Kiss László (2017)                              fotó: Internet¹⁵⁵

"Balatonszemes rk. temploma 1943 tavaszán hálaajándékként kapta egy Czestochowai Fekete Madonna-kegyképmásolatot lengyel civil menekültektől (köztük Szyszka gróf családjától), amit Stefan Antoni Filipkiewicz festett. Szemesen kisebb számú lengyel menekült család volt elhelyezve. A képet 1943. május 9-én Angelo Rotta pápai nuncius szentelte fel Balatonszemesen. A kép felkerült az árpád-kori szemesi templom szentélyének déli falára. 1960 körüli kutatási és felújítási munkák során holléte feledésbe merült és csak 2015 tavaszán jutottam nyomára sértetlen állapotban. A képkereten a lengyel és magyar nyelvű réztábla felirata: „Hálás köszönettel felajánlják a lengyelek az őszinte vendégbarátságért 1939-1943”. A képet 2015. augsztus 15-én Borza Miklós plébános úr megáldotta és a szemesi rk. templom haranglábának északi oldalán lett elhelyezve." (Kiss László közlése, 2019.09.05.)

Stefan Antoni Filipkiewicz lengyel festő: "Grafikus és festőművész. 1879. július 28-án született Tarnówban. Művészetében az "art nouveau" -irányzatot követte. A Krakkói Szépművészeti Akadémián Jan Stanisławski tanítványa volt. Művei számos lengyelországi, európai és egyesült államokbeli kiállításon szerepeltek. Az 1929-es poznańi kiállításon az alkotásait aranyéremmel jutalmazták. 1930-tól a Krakkói Művészeti- és Tudományos Akadémián tanított Filipkiewicz professzor. 1939-ben családjával Magyarországra menekült. Kapcsolatban állt a lengyel emigráns kormányt vezető Władysław Sikorski tábornokkal. Henryk Sławik irányítása alatt a Magyarországi Lengyel Polgári Bizottságban katonai és civil menekültekkel együtt dolgozva csoportokat menekített Nyugat-Európába, hogy az ott levő lengyel légiókhoz csatlakozva folytathassák a nácik elleni harcot. Sok zsidó menekültet juttatott hamis dokumentumhoz. Stefan Antoni Filipkiewiczet 1944. április 27-én Budapesten a Gestapo őrizetbe vette és augusztus 23-án Mauthausen-Gusenben több honfitársával együtt kivégezték. A Polgári Bizottság 30 ezer lengyelt, közöttük ötezer zsidót menekített meg. Stefan Filipkiewicz professzor önfeláldozó humanitárius tevékenysége mellett Budapesten 1942 és 43'-ban művészi másolatokat készített a világhírű csodatevő częstochowai Madonna-képről. 1943-ban az egyik ikonmásolatot a balatonboglári Varga Béla plébánosnak adományozta az ott menekített lengyelek nevében. A festmény a boglári múzeumban van elhelyezve. (...) Másik festményét Balatonszemes közössége kapta a lengyelek hálaajándékaként, amit 1943 május 9-én Angelo Rotta pápai nuncius szentelt fel. Az 1943 óta Bogláron őrzött harmadik ikonmásolatát pedig 2019 februárjában kapta meg Börcs község, Varga Béla szülőfaluja."139 (Kiss László: Emberként az embertelenségben, 2021, p. 65-66.)

 

2. Balatonboglár, Fischl-ház lengyel terme (múzeum), Lengyel menekültek ajándéka 1943-ból. Festője: Stefan Antoni Filipkiewicz festőművész professzor, aki 1943-ban egyik ikonmásolatát a balatonboglári Varga Béla plébánosnak adományozta az ott menekített lengyelek nevében.

         

• fotó: Kiss László (2016)                                       fotó: miskolc.hu¹⁵⁷                                                                                         fotó: Internet¹⁰²

"1943-ban a lengyel gimnázium és líceum közössége és az ott lakó lengyel menekült családok ádták át a Czestochowai Fekete Madonna-kegykép másolatát a plébánosnak. Varga Béla 1947-ben, amikor emigrációba kényszerült, a képet dr. Török Sándor orvos gondjaira bízta, aki 1992-ben visszaszolgáltatta, ezután került a festmény a boglári múzeumba. Ezt a képet is Stefan Antoni Filipkiewicz festette. Szomorú tény, hogy a professzort 1944-ben a Gestapó letartóztatta és 1944. aug. 23-án kivégezték Mauthausen-Gusenben." (Kiss László közlése, 2019.09.05.)

 

3. Balatonboglár, Fischl-ház, Helytörténeti Múzeum. Az egykori lengyel menekültek 1989-ben - az 50 éves évfordulón - "Varga Béla balatonboglári plébánost köszönetképpen egy miseruhával ajándékozták meg, amelyre művészi módon a Fekete Madonna képét hímezték és a két ország címerét. A különleges miseruha Balatonboglár város Helytörténeti Múzeumának, a Fischl-háznak becses kiállítási tárgya."¹²⁹  (Kiss László: Emberként az embertelenségben, 2021, p. 74.)

           

• fotó: Kiss László                                                         fotó: Kiss László                                                                                         fotó: Kiss László

"Varga Béla plébános 1903-ban született Börcsön, 1929-től Balatonbogláron élt. A templomépítő plébános, egyben a Kisgazdapárt elnökhelyettese, országgyűlési képviselő elévülhetetlen érdemeket szerzett a lengyel menekültek életének megszervezése területén."¹³⁰ "Varga Béla  az oktatás aktív támogatásán kívül segítséget nyújtott azoknak is, akiket Lengyelországban üldözött a Gestapo. Gyakran a saját lakásában szállásolta el az átvonuló menekülteket és segített a délre vezető útjuk megszervezésében."¹³¹ "Varga Béla több titkos misszióban vett részt. Dokumentumokat juttatott nyugatra a Ktynban kivégzett lengyel tisztekről, emellett bizonyító fényképeket az auschwitzi gázkamrák létezéséről. Slawik kérésére a londoni emigráns lengyel kormány miniszterelnökének, Stanislaw Mikolajczyknak a fiát, Marian Mikolajszykot a lakásában rejtegette, majd egy magyar diplomata kíséretében segített Londonba szöktetni. Tadeusz Chciuk-Celt lengyel futárt sokáig lakásán rejtegett, majd saját szüleivel örökbe fogadtatta, végül 1943-ban hamis papírokkal az öccse reverendájában és útlevelével Svájcba csempészte. Igen kockázatos vállalkozása volt az is, hogy lakásán rejtegett a hatóságok és titkosszolgálatok által üldözött Rydz-Smigly marsallt."¹³² "Mindszenty püspök úr Varga Bélát kanonoknak nevezte ki és amikor 1944. március 19-e után a Gestapo elől menekülni kényszerült, a homokkomáromi kolostorban segítette elrejtőzni. 1944 novemberében a jezsuiták pesti klostorában bújt meg. Pest felszabadulása után a szovjetek elfogták, majd kiszabadulva tovább politizált a Kisgazdapárt színeiben."¹³³ 1945. februárban a szovjetek elfogták, gyanítva, hogy az általa menekített Chciuk-Celt katyni dokumentumot vitt nyugatra, de feltevésük nem igazolódott és elengedték."¹³⁴ (Kiss László: Emberként az embertelenségben, 2021, p. 52-54.) 

 

4. Balatonboglár, Szent Kereszt felmagasztalás-templom. A templomhajó északi falán 1989-től. Festője: Elzbieta Wyszynska, Krakkó, 1989. Az egykori boglári lengyel diákok ajándékozták köszönetük jeléül 1989-ben. Felirata: Az „1940-1944 években Balatonbogláron működő lengyel gimnázium és líceum nevelői és tanulói hálából Istennek és a magyar testvéreknek. Magyar földre menekülésük 50. évfordulója alkalmából Lengyelországból hozták a festményt. 14-15-IX.1989”"¹²³ (Kiss László: Emberként az embertelenségben, 2021, p. 74.)

     

• fotó: Kiss László (2017)                                          fotó: Internet¹⁰³

"1929-ben került Boglárra Varga Béla plébános, aki Rott Nándor veszprémi püspök ösztönzésére 1931 nyarán nagy elszántsággal látott hozzá az új templom felépítéséhez."¹²⁴ Tervezője Kotsis Iván műegyetemi tanár. "1932-ben (egy év alatt) elkészült. Ekkorra teljesítményre, kiváló irányítás mellett is csak egy példásan összehangolt faluközösségben lehetett képes. Később a lengyel és a francia menekültek ebben a templomban imádkoztak hazájuk szabadságáért és mielőbbi hazatérésükért."¹²⁵ "1939-ben ismét szükség volt a bogláriak összefogására és segítőkészségére ahhoz, hogy a nagy számban érkező lengyel, majd francia menekülteket befogadják, éveken át segítsék, és együtt éljenek velük. A segítők között első helyen kell említenünk Varga Béla plébánost, országgyűlési képviselőt, az ellenzéki kisgazdapárt elnökhelyettesét."¹²⁶ "A háború alatt Varga Béla volt a lengyelek ügyeinek legjelentősebb támogatója. Segítő keze azokhoz is elért, akiket Lengyelországban is üldözött a Gestapo."¹²⁷ (Kiss László: Emberként az embertelenségben, 2021, p. 40-41.)

"Fontos törekvés volt, hogy a lengyel fiatalok a háborús viszonyok ellenére is színvonalas oktatásban részesüljenek. A sikeres franciaországi előrenyomulás hírére a német diplomácia "bekeményített" és elrendelte a magyarországi lengyel nyelvű középiskolai oktatási intézmények felszámolását, annak mintájára, ahogyan a megszállt Lengyelországban 1939. november 6-án bezáratták az összes közép- és felsőoktatási intézményt. Az új helyzetnek megfelelően át kellett szervezni a lengyel fiatalok középiskolai oktatását. A zamárdi iskola előbb Somogyszentimrére, majd Boglárra került."¹¹⁹ Balatonboglári lengyel Gimnázium és Líceum: "Balatonbogláron 1940 őszén gimnázium és líceum létesült. Hivalatalos neve Lengyel Ifjúsági Tábor, parancsnoka dr. Adamecz Elemér lett. Bogláron gyűjtötték össze a bezárt lengyel középiskolák fiataljait. Az országban megszűnt a többi középszintű tanfolyam és gimnázium, vagy a boglári gimnázium és líceum irányítása alá került."¹²⁰ "Magyarország 1944-es német megszállásáig ez az intézmény adta a legnagyobb lengyel iskolai közösséget - mintegy 600 tanuló került ki falai közül."¹²¹ "A Bogláron tanult lengyel menekültek magukat anyanyelvükön "boglárcsikoknak" (bogláriaknak) nevezték. Ez a kifejezés máig fennmaradt."¹²² (Kiss László: Emberként az embertelenségben, 2021, p. 42-44.)

 

5. Zamárdi Üdülőtelep, Nagyboldogasszony-kápolna, mellékoltáron (Lengyel menekültek ajándéka 1989-ből). Festője: Bohdan Bukowski (1988. febr. Krakkó). "A kép felirata: „Az 1940-1944 években Balatonbogláron működő lengyel gimnázium és líceum nevelői és tanulói hálából Istennek és a magyar testvéreknek e kegyképet Lengyelországból hozták a lengyel menekültek a magyar földre jövetelüknek 50-ik évfordulója alkalmából. 14-15-IX.1989”. (Kiss László közlése, 2019.09.05.)

          

• fotó: Kubanek László (2016)                                                                           fotó: Internet ⁸⁸                                    fotó: Kubanek László (2016)

"1939 őszén Zamárdiban mintegy 600 lengyel menekültet helyeztek el a Horthy Miklós-üdülőben, a Horthy Miklósné Fővárosi Gyermeküdülőben (az épület ma is gyermeküdülő), a Magyar Vasutasok Országos Szövetsége és a Kereskedelmi Iskolai Tanárok Országos Egyesülete üdülőjében."¹²⁸ "A nagykanizsai és zamárdi táborokban 1939 októberében elsőként ifjúsági központ jött létre, amely elemi, középfokú és gimnáziumi iskolákból állt."¹¹⁷ A Zamárdi lengyel Gimnázium "az 1939-ben létesült középszintű lengyel iskolák legszervezettebb intézményévé vált, hivalalos konspiratív neve Lengyel Ifjúsági- és Sporttábor volt."¹¹⁸ (Kiss László: Emberként az embertelenségben, 2021, p. 33.)

 

6. Marcali, Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániatemplom (A II. világháború idejéből)

          

• fotó: Kiss Iván plébános (2016)                                      fotó: Internet ³¹

 

7. Nagyszakácsi, Szent István király templom. Lengyel menekültek ajándéka 1942-ből. A kép magyar nyelvű felirata: "Csenstochowai Boldogasszony! Könyörögj értünk! Emlékül - Lengyel menekültek. 1942."

     

• fotó: Csermák Judit                                                   fotó: 'HA' (miserend.hu)

 

8. Nemesdéd, Szentháromság templom

     

• fotó:                                                                            fotó: Internet ³²

 

 

► VI. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE - 2 db kérdéses

1. Bajna (?) A II. világháború idején lengyel menekültek ajándékozták.

 

2. Gyermely (?) A II. világháború idején lengyel menekültek ajándékozták.

 

 

► VII. FEJÉR MEGYE - 1 db

1. Perkáta, Kisboldogasszony plébániatemplom, mellékoltáron a 18. sz. 2. felétől

 

          

• fotó: Pethő Mária Anna (2019)                                                           fotó: Internet ¹⁴                                                           fotó: Internet ¹⁵

 

 

► VIII. TOLNA MEGYE - 3 db

1. Bölcske, Szentháromság plébániatemplom, eredetileg mellékoltáron, a 18. sz. 2. feléből való, (a tp.-ot 1796-ban szentelték fel. Jelenleg a mellékoltárra helyezett szobor mögött letakarva.)

 

          

• Fotó: Madár András (2018)                                                    fotó: mapio.net ¹⁵⁶                                               fotó: Balog Csaba Sántaőz ¹⁵⁸ 

 

2. Pincehely, Sarlós Boldogasszony-templom

     

• fotó:                                                                                  fotó: Internet¹⁴⁶

 

3. Paks, Jézus Szíve templom, a főhajó első baloldali oszlopán (Lengyelek hálaajándéka 1981-ből)

     

• fotó: Pethő Mária Anna (2019)                               fotó: Internet⁹⁹

 

 

► IX. BARANYA MEGYE - 3 db

1. Pécs, Szent Imre pálos templom, a jobboldali mellékhajó végén lévő kis kápolna oltárán 1938-tól. (1934-ben a Magyarországra visszatelepült pálosok hozták ajándékba.)

          

• fotó: Cholnoky Judit (2016)                                         fotó: Cholnoky Judit (2016)                                                        fotó: Cholnoky Judit (2016)

 

2. Pécs, miseruha

 

3. Pécs, Zsolnay porcelángyár.  Zsolnay Kulturális Negyed, Sikorski-ház. A "Gyugyi-gyűjtemény - A Zsolnay Aranykora" kiállításán 2010 óta. Zsolnay kerámia a korai historizmus korából (1878-1885). 

          

• fotó: Ráczné Páldy Eszter                           fotó: Ráczné Páldy Eszter                                                                                    fotó: Turista Magazin

 

 

► X. PEST MEGYE - 7 db

1. Márianosztra, Magyarok Nagyasszonya pálos kegytemplom, kegyoltáron 1728/29-től, festette: P. Cyprian Laszkiewicz (Laskivi Cyprián szerepel a forrásokban helytelenül) pálos szerzetes Czestochowában, 1720 k. A búcsújáróhelyről itt olvashat: http://bucsujaras.hu/marianosztra/index.html

 

          

• fotó: Internet ⁷                                                                                               fotó: bablenam ⁸                                                              fotó: Internet ⁹

"A pálos remeték márianosztrai kolostorát Nagy Lajos király alapította a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Innen származik neve is: Maria Nostra, a mi Máriánk. A török hódoltság idején elnéptelenedett kolostort Széchényi György esztergomi érsek állította helyre romjaiból, aki 17 000 forintos alapítványával lehetővé tette, hogy 1718 és 1721 között felépüljön a régi helyén a templom. Az ekkor már élő rendi szokás szerint itt helyezték el a czestochowai kegykép másolatát, a pálosok patrónájának képét, hogy évszázados kultusza, oltalmazó ereje kisugározzék a kolostor körzetére, s minél több Mária-tisztelőt vonzzon ősi fundusukra." (Dr. Szilárdfy Zoltán)¹

 

"1728-ban a provinciális hozatta a częstochowai kép koronákkal és csillagokkal ékesített másolatát Częstochowából, és külön oltárra helyezték el, melyet Szabó Mózes díszített fel. A templomot 1729-ben szentelték fel, s 1786-ig maradt a pálosok kezében." (Tüskés Anna)⁷⁴

 

"A kegykép népszerűségét bizonyítják a különböző fogadalmi jegyek, amelyeket a zarándokok ajánlottak föl hálából, valamint az ünnepélyes megkoronázás, amely 1749. augusztus 31-én történt. Legújabb megkoronázása 1983. október 2-án volt, amikor Lékai László prímás, esztergomi érsek a magyar Szent Korona imitációjával ékesítette föl a képet. A márianosztrai kegyképet 1720 körül Laskivi Cyprián pálos szerzetes festette. Előképe a czestochowai kegykép." (Dr. Szilárdfy Zoltán)¹

 

 

 

2. Vác, Szent Kereszt ferences templom, eredetileg mellékoltáron a 18. sz.-tól, ma a déli mellékhajó 1. és 2. kápolnája közötti átjáró déli falán

 

          

• fotó: Markolt Sebestyén (2016)                             fotó: Tüskés Anna                                                                                    fotó: Internet ¹²

 

3. Verőce, Szent András templom,  jobb mellékoltár. A II. világháború idején lengyel menekültek ajándékozták. (?)  Állítólag egy 18. századi kép. (?)

          

• fotó:                                                                                                              fotó: veroceiplebania.hu                                    fotó: veroceiplebania.hu

 

4. Dunakeszi-Gyártelep, Jézus Szíve templom, Mária-oltár. (1934-ből) A Magyarság kultúrcsoportjai kapták ajándékba egy lengyel állomásfőnöktől czestochowai látogatásuk alkalmából, 1934-ben. Először az iskolakápolnában helyezték el, később került a templom Mária-oltárára. http://dkvk.hu/adatbazisok/dhsza/a-jezus-szive-templom-maria-oltaran-lev...

               

• fotó: Internet ⁸⁹                                       fotó: Internet ⁹⁰                                                   fotó: Internet ⁹¹                            fotó: Internet ²⁸

 

5. Dömsöd, Szent Márton-templom, mellékoltáron. 

          

•                                                                          fotó: Mapio.net

 

6. Kóspallag, Mária neve templom, szószék

          

•                                                                                          fotó: Internet¹⁶⁶                                                                                     fotó: Internet¹⁶⁷

 

7. Pilisszántó, Baross kastély, oszlopkápolnácska a kúria téglafalában

           

•                                                                                           fotó: Szőnyi József ¹⁶⁸                                                                        fotó: googlemaps

"Külön tanulmányt érdemelne a Baross kúria utcai téglafalába néhány éve, épp Boldogasszony napjára beleépített régi oszlop-kápolnácska szimbólum-sora. A szimbólumok kidomborodnak a síkból, ezért a kőfaragvány nyilván idősebb 1882-nél, mert az évszámot már csak bele tudták vésni, és nem ráfaragni úgy, mint a többi jelet. A kő oszlop ki tudja, mióta hevert elfelejtve eddig a templomkert árnyékos zugában. Az oszlop legfelső szimbóluma egy ívelt négyágú csillag, az égbolt fényes csillagát a Vénuszt ábrázolja. Jelzi, hogy Pilisszántó stabil hely, biztos pont, mint égen a csillag." (Szőnyi József, Pilisszántóért Egyesület)¹⁶⁸

 

 

► XI. BÁCS-KISKUN MEGYE - 5 db

1. Petőfiszállás-Pálosszentkút, Szűz Mária születése pálos templom, a bejáratt ajtó mellett a külső falon. A búcsújáróhelyről itt olvashat: http://bucsujaras.hu/petofiszallas/index.html

               

• fotó: Matuska Zoltán (2016)                                           fotó: Internet ⁸⁷

 

2. Kiskőrös, Szent József katolikus templom, Karol Malczyk, lengyel menekült festőművész szekkója (1943), a kereszthajó bal oldali mellékoltára felett

          

• fotó: Matuska Zoltán (2016)                                                                                                 fotó: Orcsik Zalán ⁸⁶                             fotó: kiskoros.hu

Karol Malczyk (1907-1965), Barwałd Średniből származó lengyel festőművész, a krakkói Szépművészeti Akadémián végzett. "Első nagy festészeti munkája a kalwaria zebrzydowska-i Szent József templom polichromiája, amely még háború előtt készült el. Sajnálatos módon a második világháború kitörése megszakította a festő lengyelországi művészeti tevékenységét. Így 1939 őszén Magyar Királyságba került a többi civil és katonai menekülttel együtt. Itt feleségével, Pawlik Milada tanárnővel együtt polichromiákat készített a mádi, kiskőrösi, kiskunhalasi és kiskunmajsai magyar templomokban, valamint a budapesti Lengyel Templomban. 1949-ben a Malczyk család Zdzisław kisfiukkal Kanadába, aztán az USA-ba disszidált. Az emigrációról szóló döntéshozatalhoz hozzájárult a kedvezőtlen politikai helyzet és a Malczykék háború idején folytatott konspirációs tevékenysége, amely miatt a letartoztatás reális veszélye fenyegette őket. Amerikában a festő folytatta templomdíszítési munkásságát, kamatoztatva a Magyarországon szerzett tapasztalatokat."¹⁴⁰

"... 1942-ben pedig megérkezett a településre az egyházközség meghívására Karol Malczyk festőművész és Pawlik Milada tanárnő, a náci megszállás elől menekülő lengyel házaspár, akik az országban több templomot is kifestettek. Kiskőrösi tartózkodásuk alatt elkészítették a belső tér fali képeit, amelyek nem freskók, hanem ún. szekkók, vagyis száraz falfelületre felvitt alkotások. Itt tartózkodásukról, illetve a templomfestésről maga Malczyk vallott a helyi újságban megjelent rövid interjúban: „[...] – Magyar-országon a második templom, amelyet festek – kezdi tört magyarsággal a lengyel művész – a kiskőrösi. A Zemplén megyei mádi templomot is én festettem. Kiskőrösön is azon leszek, hogy a művészetemmel, melyet Isten adott, Istennek szolgáljak és örömet szerezzek az embereknek. A templom szentélyében a szentháromság, kongresszus, utolsó vacsora, Krisztus mennybemenetele kerül megörökítésre. A kupolában a négy evangélistát örökítem. Itt festem meg Szent Józsefet, amint Jézus segítségével dolgozik. Megfestem Jézust a gyermekek között is. Több Krisztus kép kerül még kivitelezésre. – Kérjük, mondjon valamit önmagáról. – Nagyon szegény gyerek voltam – mondja elgondolkozva. – Első gimnáziumtól kezdve saját erőmből végeztem iskoláimat. Sokat dolgoztam. Később szép lakásom és autóm gazdagított. Tekintélyes bankbetétem volt. Feleségem is jómóddal rendelkezett... Aztán egy oldalkocsis motorkerékpáron menekültünk, feleségem, bátyám és én. Egyszer csak egy árnyék rohant elénk. Német repülőgép volt mögöttünk. Csöndes imát mormoltam. A gép leereszkedett, s mikor látták, hogy menekülők vagyunk, elrepült. Nehéz pillanatok voltak. – Most csak Isten dicsérő munkámnak élek. Néha azonban átüt lelkünkön a lengyel tragédia. – Meddig tart a templom kifestése? – Öt-hat hónapig. Most angyalarcú kisdedeket keresek ’’Engedjétek hozzám a gyermekeket’’ című kupolaképem számára. [...]” Az interjúból is kiviláglik, ám külön is szeretnénk kiemelni azt az érdekességét ezeknek a ma is meglévő falfestményeknek, hogy akárcsak a többi munka esetében, a művész az akkor élő embereket kérte fel modellnek. A felnőtt kiskőrösi katolikus elöljárókról, hívekről a bibliai személyeket, a hittanra járó gyermekekről pedig az angyalok arcképeit mintázta. Malczyk motívumai közül egyértelműen kiemelhetjük Krisztus mennybemenetelét, az Utolsó vacsora ábrázolását, a Szent Család képét, továbbá az oltár feletti Szentháromság festményt, az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszus emlékének megörökítését a sekrestye bejáratánál, valamint egy igazi különlegességet: a Częstochowa-i Fekete Madonnát a kereszthajó bal oldali mellékoltára felett." (Turán István: A kiskőrösi Szent József plébániatemplom rövid története. In: Kiskőrös múltjából, I. évfolyam 2. szám. Interneten: https://docplayer.hu/161127020-I-evfolyam-2-szam-kiskoros-marcius-aprili...) A fotón: Pawlik Milada tanárnő, Erasmus Malczyk szalézi atya és Karol Malczyk festőművész (Dúl László felvétele).¹⁴²

 

3. Kiskunhalas, Szent Péter és Pál apostolok templom, bal oldali mellékoltár felett. Karol Malczyk, lengyel menekült festőművész falképe (1944)

         

• fotó: Matuska Zoltán (2016)                                                                                            fotó: Végső István¹⁴⁵                           fotó: Internet¹⁴⁴

"A festményeket a krakkói Képzőművészeti Akadémián végzett Karol Malczyk festőművész (1907-1965) és felesége, Pawlik Milada tanárnő készítették el. 1939. szeptember hónapban ők is elmenekültek Lengyelországból a szovjet és a német támadások, megszállások elől. A Balaton mellett, a lengyel menekülteket befogadó Zamárdiban találtak menedéket. Ám aktív emigrációs tevékenységük miatt a német hatóságok a kiadatásukat kérték, ezért bujkálniuk kellett. Először a hegyaljai Mádon, majd Kiskőrösön találtak otthonra. Mindkét helységben elvállalták a templomok kifestését. Ebből próbáltak megélni a sanyarú körülmények között. Remek képzőművészeti alkotásaik híre gyorsan elterjedt. A következő állomás az életükben Kiskunhalas volt. A helyi plébánia 1944-ben fogadta fel őket az 1937-es bővítés óta kifestés előtt álló alsóvárosi Szent Péter és Szent Pál valamint a felsővárosi Jézus Szíve (Lisieuxi Kis Szent Teréz) templomokban való munkákra. A hívek adományaiból fedezték a kialkudott összeget, és a házaspár ellátását.
Nem freskókat festettek a lengyel menekültek, hanem secco-kat, vagyis száraz felületre vitték fel a festéket. Ennek az anyagnak nem akármilyen alapja volt. A kiskunhalasi katolikusok hordták be kosár- és szekérszámra a tojásokat a festékhez. Ám nem csak ettől lett igazán halasi a remek alkotás. Malczykék mindig az adott, helyi egyházközség elöljáróit és aktív tagjait kérték fel modellnek az alakok megformálásához. Így történt ez nálunk is. Az angyalok arcát pedig a zárda leány növendékei kölcsönözték. (Művészeink általában magukat is megörökítették a falakon. – megjegyzés) A képeknél, természetesen a bibliai jeleneteken túl, vissza-visszatérő volt, hogy a Częstochowa-i Fekete Madonnát, a lengyel sast vagy a Szent Koronát is előszeretettel ábrázolták. A magyarság iránt való mély tiszteletük jele, hogy Vajk (Szent István) megkeresztelése jelenetét is megtalálhatjuk a secco-k között.
 Sajnálatosan a felsővárosi templom „feldíszítésének” eredményeiről igen keveset tudunk, azokat ugyanis az 1980-as években szürke festékkel mázolták le. Csupán a szentélynél lévő két festményt sikerült megmentenie egy, a lefestés ellen tiltakozó apácának. Városunk után a lengyelek Kiskunmajsán és Kőbányán is kitűnő munkát végeztek az ottani templomokban. A 20. századi Lengyelország zaklatott története nem hagyta, hogy a második világháborút követően Malczykék szülőföldjükön találjanak otthonra. A Karol által kifejlesztett templomi falfestmény készítési technika amúgy sem volt túl időszerű a vasfüggöny mögé szoruló szocialista lengyel földön. Ő végül Kanadában, Detroitban hunyt el." (Végső István: Tojás sárgájából szépült templomok. Forrás az interneten: Halas helytörténete. Szemelvények Kiskunhalas históriájából. https://feketevaros.blog.hu/2018/09/28/tojas_sargajabol_szepult_templomok) A fotón: Pawlik Milada tanárnő, Erasmus Malczyk szalézi atya és Karol Malczyk festőművész (Dúl László felvétele).¹⁴²

 

4. Petőfiszállás-Pálosszentkút, zarándokház

 

 

► XII. NÓGRÁD MEGYE 

 

► XIII. HEVES MEGYE - 3 db / 1 db elkallódott

1. Pálosveresmarti kolostor, 16. sz. végén, vagy a 17. sz. elején került oda. "A XVI. századra datált másolatot Sőtér Benedek Pálosveresmartról vitte a gyöngyösi ferencesekhez az 1600-as évek elején. A kép később a mátrafüredi templomba, majd onnan a Mátra Múzeumba került." (Dr. Szilárdfy Zoltán)¹ Írott forrásból ismert, elpusztult vagy elkallódott a II. v.h. idején.

 

 

2. Egerszalók, Szűz Mária neve templom, kegyoltáron a 18. sz.-tól. A búcsújáróhelyről itt olvashat: http://bucsujaras.hu/egerszalok/index.html

 

             

• fotó: Lantos M. (1984) ¹⁶                                                                                                        fotó: Juhász Petra ¹⁷

 

3. Eger Dobó István Vármúzeum, Ismeretlen festő: Trompe l'oeil a czestochowai Szűzanya képével, 18. sz. 2. fele, olaj, fa, 30,3x22,2 cm, lelt. szám 55.454

 

     

•   fotó: Tüskés Anna (2008) ⁷⁹                                                                                                   fotó: Internet ¹⁸

 

 

► XIV. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE - 3 db / 2 db elkallódott

1. Jászberény, Jézus neve ferences templom, írott forrásból ismert

2. Mezőtúr, Nagyboldogasszony római katolikus plébániatemplom, a szentély egyik oszlopán a 19. sz.-tól

 

          

• fotó: Gácsiné Gulyás Rozália                                                            fotó:  Gácsiné Gulyás Rozália                                              fotó: gejzaza ²¹

 

3. Kisújszállás, Szűz Mária neve templom. 1915-ben lengyel vasutasok hozták a képet. Elkallódott. 

     

• fotó: Egy katowice-i könyvtáros tulajdonában lévő fotó 1915-ből, melyen a nagyapja is szerepel        fotó: (a templomról) internet ¹⁰⁰

 

 

► XV. CSONGRÁD-CSANÁD MEGYE - 2 db

1. Szeged-Alsóváros, Havi Boldogasszony ferences templom, mellékoltáron 1740-től, festette: Morvay András, 1740. A búcsújáróhelyről itt olvashat: http://bucsujaras.hu/szeged/index.html

 

           

• fotó: Korhecz Papp Zsuzsanna                                                                       fotó: bucsujaras.hu                                   fotó: Internet¹⁶⁴

"A Szeged-alsóvárosi Havi Boldogasszony ferences templom bejáratnál a jobboldali oltáron helyezték el a „Fekete Máriának” vagy „Szerecsen Máriának” hívott kegyképet, melyet Morvay András szegedi festő készített 1740-ben. Leányok vőlegényért könyörögtek a kegyképhez." (Tüskés Anna)⁷⁴ A művészi alkotás további inspirációt szült. Juhász Gyulának Fekete Mária című versét a kegykép melletti falszakaszon márványba vésetten lehet olvasni. 

 

2. Szeged-Alsóváros, Havi Boldogasszony ferences templom, sekrestye (egykori káptalanterem), barokk bútorzat felsőrészének egyik ajtaján. Festője: Hogger János

          

• fotó: P. Miklós (2022)                                                                                              fotó: Internet¹⁶⁵                                           fotó: Internet¹⁶⁴

"A sekrestyét a 16. század első felében – a toronnyal egy időben – építették a már meglévő templom mellé, káptalanteremként. Rusztikus barokk bútorzata a 18. század közepéről való. Különlegessége az, hogy egykor itt tárolták a mellékoltárokhoz tartozó felszereléseket. Ezért mindegyik ajtaján kis olajkép látható, melyek a templom mellékoltárainak felelnek meg egy kivétellel: az angyali üdvözletet ábrázoló Gyümölcsoltó Boldogasszony oltár helyére 1775-ben a Szent Kereszt oltárt emeltek." (Kollár Ferenc)¹⁶⁵

 

► XVI. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE - 7 db / 4 db elkallódott

1. Sárospataki vár, kápolna, oltáron a 17. sz.-tól, csodatétele: 1664.02.06. (Báthory Zsófia és I. Rákóczi Ferenc idejéből, írott forrásból ismert: Historia Domus, Annuae: 1664

 

"Báthory Zsófia és I. Rákóczi Ferenc a sárospataki várban berendezett kápolna oltárára a częstochowai Mária-kegykép másolatát helyezte el. A kép csodatételét, amely szerint az 1664. február 6-án eltérítette a Sárospatak felé közeledő török csapatot, részletesen feljegyezték a jezsuita Historia Domusban. A kegykép sárospataki tiszteletét magyarázza Báthory Zsófia anyjának lengyel származása, s hogy maga is elzarándokolt Częstochowába." (Tüskés Anna)⁷⁴

 

"A sárospataki vár-kápolna oltárképéhez csodás esemény is fűződik: „1664. február 6-ikán, amikor elterjedt a hír Patakon, hogy 5 ezer török közeledik a vidéket tűzzelvassal pusztítandó, hitelt érdemlő személyek szerint az oltárkép előtti imádat alatt a kegykép bal szeme, ebből az irányból várták ugyanis a törököt, lecsukódott, másnap azonban ismét nyíladozni kezdett, a törököket pedig, láss csudát, a jeges hideg eltérítette eredeti szándékuktól. A csoda úgy lett teljes, hogy harmadnap, február 8-án, amikor bizonyos lett, hogy az ellenség elment – sőt száz török összefagyott a rettenetes hidegben, előbb azonban még képesek voltak megjegyezni, hogy semmi kétség, a keresztények Istene másította meg szándékukat – a Częstochowai Szűzanya ismét teljesen felnyitotta a szemét, és úgy tűnt, hogy megint lát és néz vele.” (Udvarhelyi Nándor)²

 

4. Miskolc, Nagyboldogasszony minorita plébánatemplom, egykor a szentélyben a 18. sz. 2. felétől, ma az előtér Lourdes-i barlangjának falán

 

               

• fotó: Mészáros Erika (2016)                fotó: Mészáros Erika (2018)               fotó: Mészáros Erika (2018)         fotó: dr. Fábián Borbála (2016)

 

     

 

 

► ŐRVIDÉK (BURGENLAND, AUSZTRIA) - 9 db / 1 db kérdéses, 1 db elkallódott

 

 

1. Kisboldogasszony (Kleinfrauenhaid, Ausztria), Mária mennybevitele kegytemplom, főoltáron a 17. sz.-tól (Esterházy Pál fraknói várából származik), 17. sz.-i kegyképmásolat, (A kegyképen az 1461-es évszám v.sz. az előkép festési dátuma.) A búcsújáróhelyről itt olvashat: http://bucsujaras.hu/kisboldogasszony/index.html

 

                 

• fotó: bucsujaras.hu                                  fotó: bucsujaras.hu                               fotó: bucsujaras.hu                              fotó: bucsujaras.hu

Az Esterházyak fontos szerepet játszottak a kegykép kultuszának hazai elterjedésében. "A kisboldogasszonyi középkori templom a török 1683-as hadjárata során súlyosan megsérült, az újjáépítés után Esterházy Pál egy, a fraknói várából származó képet ajándékozott a templom főoltárára. Az olajfestmény egy XVII. századi másolata egy régebbi képnek, amelynek készítési dátumára a felső szélén lévő 1461-es évszám utal. A képet egy bécsújhelyi mester festette a XV. századi minta nyomán." (Udvarhelyi Nándor)²  Az Istenanya és Gyermeke fejét barokk korona díszíti.

 

 

 

2. Kismarton (Eisenstadt, Ausztria), Szent Mihály arkangyal ferences templom, kegyoltáron a 17. sz.-tól, 17. sz.-i kegyképmásolat ismeretlen festőtől. Búcsújáróhely.

 

           

•  fotó: Internet ⁷¹                                                     fotó: Gyimesi Imréné ⁴⁷                                                                             fotó: Internet ⁴⁸

"Az Esterházyak fontos szerepet játszottak a kegykép kultuszának hazai elterjedésében, a lóki mellett a kismartoni (Eisenstadt) ferences templomnak, a nagymartoni (Mattersburg) Csermely-kápolnának és a kisboldogasszonyi (Kleinfrauenhaid) plébánia-templomnak is adományoztak częstochowai képmásolatot a XVII. század végén." (Udvarhelyi Nándor)²

 

 

 

3. Nagymarton (Mattersburg, Ausztria) Csermely-képolna (Rinnsalkapelle), oltáron a 17. sz.-tól, 17. sz. végi kegyképmásolat. A búcsújáróhelyről itt olvashat: http://bucsujaras.hu/nagymarton/index.html

 

      

• fotó:                                                                             fotó: bucsujaras.hu

"Az Esterházyak fontos szerepet játszottak a kegykép kultuszának hazai elterjedésében, a lóki mellett a kismartoni (Eisenstadt) ferences templomnak, a nagymartoni (Mattersburg) Csermely-kápolnának és a kisboldogasszonyi (Kleinfrauenhaid) plébánia-templomnak is adományoztak częstochowai képmásolatot a XVII. század végén." (Udvarhelyi Nándor)²

 

"A nagymartoni búcsújáró kápolna a 17. században épült, késő barokk stílusban a Marz felé vezető úton. A stukkóoltáron lévő częstochowai Madonna-kegyképet Szent Anna és Szent Joachim szobra veszi közre. A kegyhely II. József uralkodása alatt elveszítette jelentőségét." (Tüskés Anna)⁷⁴

 

 

 

4. Bécs, Kahlenberg, Szent József-templom, Sobieski-kápolna. Sobieski János fejedelem ajándéka 1683-ban (?)

 

     

 

 

 

5. Nezsider (Neusiedl am See, Ausztria), egykori pálos kolostor, oltáron a 18. sz.-tól, (Írott forrásból ismert: "egy nagyon régi faoltár a Czestochowai Szűz tiszteletére" (DAP I. 227.))

 

 

6. Lók (Unterfrauenhaid, Ausztria, Mária mennybevétele katolikus plébánia- és búcsújárótemplom, kezdetben főoltáron, majd 1804-től mellékoltáron. A kegyképmásolat 1629-ből való. (Változat: Jézus ruhája nem vörös, hanem fehér. Mária és a gyermek nyakán nyakláncok.) A búcsújáróhelyről itt olvashat: http://bucsujaras.hu/lok/index.html

 

           

• fotó: bucsujaras.hu                                            fotó: bucsujaras.hu                                                                                         fotó: Internet ⁵⁰

"A település első okleveles említése 1222-ből való „ville Sancte Marie Louku” néven, templomát 1229-ben „ecclesia Sancte Marie” néven említik. A lánzséri uradalom településeinek 1425. évi felsorolásában „Bodogazzonfalva” néven szerepel. A templomot az 1450-es években gótikus stílusban átépítették. A falu lakosságát 1529-ben elpusztították a törökök, de néhány évtizeddel később horvátokat telepítenek be. Gróf Esterházy Miklós 1618-ban két jezsuitát hívott Nagyszombatból lakompaki rezidenciájára, hogy népmissziót tartsanak az uradalomban. 1620-ban minden települést bejárnak, s a lóki Mária-templomról úgy számolnak be, mint ahová évenként sok zarándok látogat el. A Częstochowai Fekete Madonna kegyképének lóki másolata 1629-ben készült. A kép alján latin nyelvű felirat közli: „A diadalmas Szűz Mária képe hasonló ahhoz, amelyet Szent Lukács festett. Azt minden nemzet tiszteli és gyakran látogatja, különböző nagy csodákon keresztül ragyog és már régóta a częstochowai Jasna Góra pálos kolostorában lelkesen tisztelik és ott tartják. Az Úr 1629-dik évében.” A kép 1804-ig a főoltárt díszítette, ekkor az egyik mellékoltárra helyezték, amit a zarándokok sérelmeztek, s a viták odáig fajultak, hogy a plébános betiltotta a zarándoklatokat. Ennek ellenére 1833-ban még mindig sok zarándok kereste fel, de a századforduló után a lóki zarándoklatok egyre jobban visszaestek. A templom másik érdekessége, hogy 1811-ben itt keresztelték meg Liszt Ferencet, mert Doborjánnak akkor még nem volt temploma. A kép minden bizonnyal a birtokos Esterházy család jóvoltából került Lókra. Érdekes, hogy ennek ellenére Esterházy Pál az 1690-ben kiadott, rézmetszetekkel díszített Mária-ábrázolások gyűjteményes kötetében 1652-re keltezi, ráadásul a csatolt metszet nem a lóki képet ábrázolja." (Udvarhelyi Nándor)²

 

 

7. Regede (Bad Radkersburg, Stájerország, Ausztria), Stadtpfarrkirche (kegytemplom), D-i mellékoltár

            

• fotó: csinyalohaz.hu                                            fotó: csinyalohaz.hu             fotó: Werner Gobiet (2015)¹⁷³             fotó: Internet ¹⁷⁴                          

 

8. Városszalónak (Stadtschlaining, Ausztria), Szent József római katolikus kegytemplom, (egykor pálos kolostor állt itt), a mostani templomban egy modernkori másolat az orgonakarzat alatt

               

• fotó: Füzesi Dániel (2018)        fotó: Werner Gobiet ⁹⁶                                                                  Fotó: Internet ⁹⁷       fotó: Füzesi Dániel (2018)

 

 

9. Bécs, Altlerchenfeldi plébániatemplom, mellékoltár

 

          

• fotó: Internet¹⁴⁸                                                                                                                       fotó: Internet¹⁶⁹                               fotó: Internet¹⁴⁷

 

 

 

► MORVAORSZÁG (CSEHORSZÁG) - 1 db

 

1. Magyarbród (Uherský Brod, Csehország), Szűz Mária mennybemenetele dominikánus kolostortemplom, mellékoltár. Az 1742-ben felszentelt Rózsafüzéres Szűzanya oltárán. Neve: "A Rózsafüzér Királynője", 1680-1700-között készült.

 

               

• fotó: Internet¹⁷⁰                                                 fotó: Internet¹⁷²                                   fotó: Internet ¹⁷²                                               fotó: Internet¹⁷¹                                           

Rózsafüzéres Szűzanya oltára: A kegykép barokk kori, valószínűleg 1680-1700 között készült. A Szűzanya és a Kisjézus aranyozott koronáit 1997-ben II. János Pál pápa szentelte fel Rómában. A kegyképet 15 kisebb festmény veszi körül, melyek a rózsafüzér titkait jelenítik meg, melyek Alexandra Haluzová brodi művész által festett másolatai az eredeti képeknek. Az oltár bal oldalán Szent István szobra, a jobb oldalon Szienai Szent Katalin látható egy angyallal. Az oltár tetején a földgömbre támaszkodó Atyaisten áll, kezében jogarral, fölötte pedig az angyalok, akik a hatalom és a dicsőség jelképeként koronát tartanak a kezükben. Az oltár alsó részén egy üvegdoboz is található a Prágai Kisded Jézus másával. (Forrás - Az oltár története: http://ub.op.cz/kostel/oltar-panny-marie-ruzencove)

A jelenlegi kegykép elődje: A Brod-legenda úgy tartja, hogy előde, a híres lengyel kegykép, melyet II. András király szerzett a bizánci császártól a 13. században, s ennek a templomnak ajánlott fel, 1315-ig az Uherský Brod-i templom oltárán volt.  / Más forrás szerint II. András magyar király hozta magával a keresztes hadhárat idején Konstantinápolyból./ Az ikon nagy tiszteletnek örvendett, a legenda szerint több csoda is történt. A 14. század elején (valószínűleg Matúš Čák Trenčianský inváziója idején) kifosztották a templomot. A templom kifosztója Anjou Károly Róberttől elszenvedett veresége után minden vagyonát elvesztette, és a festmény Lokietek Ulászló opolei herceg tulajdonába került, aki a mai Częstochowa területén található Jasná Góra újonnan épülő kolostorában helyezte el. Arról, hogy az eredetileg Uherské Brod-i festmény jutott a lengyelországi Czestochowába, a helyi domonkosok írásos feljegyzései tanúskodnak. (Forrás - A kegyhely története festményekkel illusztrálva és a kegykép megkoronázásának fotói: http://ub.op.cz/historie)

Uherský Brod, a Szent Rózsafüzér Királynőjének városa: Szűz Mária iránti mélységes tisztelet kötődött a településhez, ezért is nevezték a Szent Rózsafüzér Királynője városának is. A 17. és 18. század fordulójáról feljegyzett krónikás beszámolók szerint a legrégebbi zarándoklatok annak az ikonnak a kapcsán zajlottak, melyet II. András magyar király a 13. században az újonnan alapított domonkos kolostornak ajándékozott. A 17. század végétől zarándokhelyként ismert, ia Mária-zarándoklatok hagyománya évszázadok óta él. A zarándoklatok első említése 1658-ból származik, amikor a közeli Uherské Hradiště-ből jezsuiták vettek részt a zarándoklaton, majd a következő években is. Az 1739–1742-es években Jakub Arnošt liechtenstein-kastelkorni püspök háromszor is részt vett a rózsafüzér-zarándoklatokon (egy évvel később Mária Teréziát cseh királynővé koronázta). 1742. augusztus 28-án szentelte fel a rózsafüzér-oltárt Szűz Mária képével. A kolostor krónikája szerint az Uherský Brod-i Rózsafüzér Testvériség 1744. április 12-én ünnepélyesen megújította az úgynevezett Mária Szenátust. Három évvel később Josef Winterhalder st. létrehozta a 15 rózsafüzér-titok képével azt az oltárt a kegykép köré, melyet ma is ismerünk.

XIII. Leó pápa azon kívánsága, hogy a rózsafüzér testvéri közösségek „nyilvános vallási körmeneteket tartsanak”, teljesült Uherský Brodban a rózsafüzérvasárnapokon. Ettől kezdve a rózsafüzér testvéri körmenetein 15 rózsafüzér titkát hordoztak. A Rózsafüzér Testvériséget 1879-ben állították helyre a kolostorban, és az 1950-es évekig működött. Több ezer ember volt tagja Uherský Brodból és a környékről. A rózsafüzér körmenet egyben a rózsafüzér zarándoklat csúcspontja is volt. Egy 1905-ös cikk idézi fel, hogy zenével és színes ruhákban érkeztek a környékbeli és a Magyarországról érkező zarándokok. A zarándokok sokszínűségét és az akkori hangulatot a színes akadémiai vászon is bizonyítja - Václav Černý „Rózsafüzér-zarándoklat Uherský Brodban” (1934). Sok zarándoklatra emlékeznek itt a második világháború idején. 1947-ben kb. 20 000 zarándok vett részt az Uherský Brodba vezető zarándoklaton.

A festmény híres koronázására 1997. október 5-én a rózsafüzér zarándoklat során került sor. II. János pál pápa által felszentelt pápai tiarákkal koronázták meg a Rózsafüzér Királynőjének Mária-képét. A Rózsafüzér Királynője-festmény azóta is a rendszeres szerzetesi áhítatok része, mindig a hónap első szombatján. A búcsús kiváltságában azok a zarándokok részesülnek, akik május 1. vasárnapján látogatják meg a Domonkos templomot. (Forrás - Írás és fotók a kegyhely és a kegykép történetéről: http://ub.op.cz/ruzencova-pout)

 

 

 

► FELVIDÉK (SZLOVÁKIA) - 16 db / 1 db kérdéses, 3 db elkallódott

 

 

1. Árvanádasd (Trstena, Szlovákia), Szűz Mária tiszteletére épült templomban 1382-ben. (Valószínűleg ez lehetett az első másolat) 1683-ban litván hadak hadisarcként elvitték, Vilna (Vilnius) székesegyházába került a kápolna főoltárára 1930-ig, utána nyoma veszett.

 

"A Kárpát-haza északi részén lévő Árvanádasd (Trstena) alapítása 1371-ben, Nagy Lajos király korában, Opuliai László herceg igazgatása idején történt. A Szűz Mária tiszteletére épült templomába a helyi hagyomány szerint 1382-ben elhelyeztek egy Mária-ikont, a Jasna Góra-i kegykép másolatát. A két kép igen hasonlított egymásra, bár némi eltérés a ruházat szabásában és a koronák díszítésében mutatkozott. Ábrázolás azonban nem maradt fenn róla. Valószínűleg ez volt az első másolat a Fekete Madonna-ikonról. A kegykép hatására kibontakozó Mária-tisztelet a XV–XVI. században felvirágzott, s különös módon a reformáció korábban is tovább élt. Bár a vidék a Thurzók nyomán lutheránus lett, Nádasdon megőrizték a katolikus múlt emlékeit is, s a kegyképet is megtartották. A Bécs felszabadítására induló III. Sobieski János király vezette lengyel sereget Jan Kazimierz Sapieha litván főparancsnok csapatai is támogatták. 1683-ban a litván hadak Árva számos települését égették fel és rabolták ki, mivel az Thököly birtoka volt. Hadisarcként magukkal vitték a nádasdi kegyképet is, amelyet az itt lakók később hiába kerestek és követeltek vissza. Három évvel később a częstochowai kolostortól követelték vissza az Istenanya-képet, mert feltételezték, hogy az oda került. A kegyképet azonban bizonyíthatóan Vilna (Vilnius) székesegyházában helyezték el. A hadvezér testvére, Alexander Sapieha vilnai püspök a székesegyházban kápolnát építtetett, amelynek főoltárára helyezte a nádasdi képet. Egyfajta „litván Częstochowát” szeretett volna létrehozni. A kegyképet később ezüst lemezzel vonták be, csak az arcok maradtak szabadon. Az 1930-as években még leírás készült róla. Későbbi sorsa azonban ismeretlen, a fél évszázados szovjet uralom alatt – amikor a katedrálist bezárták – valószínűleg nyoma veszett." (Udvarhelyi Nándor)²

 

2. Nagyszombat (Trnava, Szlovákia), jezsuita kollégium, 1663-tól vagy 1665-től tisztelték tűz, pestis és éhínség ellen a csodatévő kegyképmásolatot. (Írott forrásból ismert: Esterás (Esterházy) Pál: Mennyei korona, Nagyszombat, 1696. p. 792-793)

"További kegyképmásolatokról tudósít Esterházy Pál Mennyei korona című, 1696-ban, Nagyszombatban (Trnava, Szlovákia) megjelent művében. A nagyszombati jezsuita kollégiumban, a kollégium lépcsőfordulójában helyezték el a kegykép másolatát, amely több alkalommal is megvédte a kollégiumot a tűzvésztől. 1663-tól vagy 1665-től tisztelték a kollégium lakói tűz, pestis és éhínség ellen. Esterházy szerint a kép „a világ és ország elött elrejtve vólt”, s az ő leírása által válik közismertté." (Tüskés Anna)⁷⁴

 

3. Kassa (Kosice, Szlovákia), egykori jezsuita, ma premontrei Szentháromság-templom, mellékoltáron a 17. sz.-tól. Báthory Zsófia alapította és építtette a templomot, a kegyképmásolat is az ő adománya. Elkallódott. A kegykép tiszteletét magyarázza Báthory Zsófia anyjának lengyel származása, s hogy maga is elzarándokolt Częstochowába.  

 

4. Nagyszombat (Trnava, Szlovákia), egykori jezsuita Egyetemi templom, ma Keresztelő Szent János-székesegyház, Czestochowai-kápolna, oltáron a 17. sz.-tól, festője: Stadler Vitus, 1639

 

               

•  fotó: Tüskés Anna                                       fotó: Tüskés Anna                                   fotó: Tüskés Anna                              fotó: Internet ⁵²

 

 

           

5. Rimaszombat (Rimavská Sobota, Szlovákia), ma a Gömör-Kishonti Múzeumban, Korponayné Géczy Julianna (1680-1714), a "lőcsei fehér asszony" üvegre festett másolata a 17. sz. végéről.

 

     

• fotó                                                                                                                                      fotó: Internet ⁵³

 

 

 

6. Szakolca (Skalica, Szlovákia), Remete Szent Pál pálos templom, főoltáron a főoltárkép felett a 18. sz.-tól. A búcsújáróhelyről itt olvashat: http://bucsujaras.hu/szakolca/index.html

 

"A jelenleg használaton kívüli, magántulajdonban álló szakolcai pálos templom 1715–1725 között épült, s ekkor készült a főoltár is, melynek felső részére, a Remete Szent Pált ábrázoló kép fölé helyezték el a częstochowai kegykép másolatát." (Tüskés Anna)⁷⁴

 

           

• fotó: bucsujaras.hu                                                       fotó: bucsujaras.hu                                fotó: Internet ⁵⁴

 

 

7. Gáboltó (Gaboltov, Szlovákia), Szent Adalbert kegytemplom, mellékoltáron a 18. sz.-tól. A búcsújáróhelyről itt olvashat: http://bucsujaras.hu/gaboltov/index.html

 

           

• fotó: bucsujaras.hu                                                                                 fotó: bucsujaras.hu                                                   fotó: bucsujaras.hu                      

"A lengyel határhoz közel eső Galbatő (Galba- tov) plébániatemplomában a diadalív déli (jobb) oldalán mellékoltáron áll egy XVII. századi Fekete Madonna-kép. A hatalmas templomot a je- ruzsálemi Szent Sír Lovagrend kolostora részére a XIV. század első harmadában építették, és Szent Adalbert tiszteletére szentelték. A helyi hagyomány mindmáig őrzi annak emlékét, hogy az itteni kút vizéből ivott Szent Adalbert, amikor Szent István király udvarából Lengyelhonba utazott. A kút fölé kápolnát emeltek." (Udvarhelyi Nándor)²

 

 

 

8. Nagy-Bölgyén / Nagy-Tapolcsány (Bedzany, Szlovákia), kastély kápolna, oltáron a 18. sz.-tól, kegyképmásolat a 18. sz. 2. feléből

 

          

• fotó: Budapest, KÖH ⁸⁰                                                                    fotó: Internet ⁸³                                                                         fotó: Internet ⁸⁴                                                                     

 

 

9. Betlér (Betliar, Szlovákia), Andrássy-kastély, kegyképmásolat a hitvesi ágy fölött v.sz. a 18. sz.-ból

 

          

• fotó: Tüskés Anna (részlet)                                                                           fotó: Bolla Travel ⁵⁵                                              fotó: Internet ⁵⁶

 

10. Kisszeben (Sabinov, Szlovákia), Keresztelő Szent János plébániatemplom, mellékoltáron (vajon mióta?), XVIII. sz.-i másolat. A búcsújáróhelyről itt olvashat: http://bucsujaras.hu/kisszeben/index.html

           

• fotó: bucsujaras.hu                                                         fotó: bucsujaras.hu                                                                                 fotó: Internet ⁵⁷

 

11. Eperjes (Prešov, Szlovákia), Szent Miklós-plébániatemplom, mellékoltáron (vajon mióta?), XVIII. sz.-i (?) másolat. A búcsújáróhelyről itt olvashat: http://bucsujaras.hu/eperjes/index.html

          

• fotó: Lábodi István (2018)               fotó: Lábodi István (2018)                                                                                        fotó: Lábodi István (2018)

 

12. Nagycsalomja (Vel'ká Čalomija, Szlovákia), Magyarok Nagyasszonya templom. A karzat alatt az oszlopon. Hajdan a katolikus lengyelek “oltárképe” volt. A Kisjézust tartó koronás Fekete Madonna képe alatt ez a szöveg olvasható lengyelül: A te oltalmad alatt. https://felvidek.ma/2016/05/a-lengyel-menekultek-nagycsalomjai-emlekei/

          

• fotó: Csáky Károly, felvidek.ma.                                                    fotó: mapio.net                                                                  fotó: mapio.net

 

13. Zselíz (Želiezovce, Szlovákia), Szent Jakab-templom. A karzat alatt egy emléktáblával: "Polacy internowani żołnierze ofiarowali ten obraz na pamiatke dla koscioła. Zseliz – Emlékül lengyel internált katonáktól. 1944. II. 2."

         

• fotó: Csonka Ákos                                      fotó: Csonka Ákos                                           fotó: Kovács Olivér, muemlekem.hu

"A Fekete Madonna és az emléktábla elhelyezéséről a tábla létén és feliratán kívül egyáltalán nincs információnk. A felirat szerint a templomnak adományozták, de előfordulhat, hogy 1944-ben nem került ki azonnal a falra, ennek köszönheti megmenekülését. 1945-ben a visszavonuló német csapatok ugyanis felrobbantották a templomtornyot, ami rádőlt a templomra megsemmisítve annak nagy részét. A templomot 1953-ra állították helyre, jócskán megnagyobbítva a hajó részét. A szentkép és az emléktábla a templom hátsó részében, a karzat alatt található feltételezhetően a templom újraszentelése óta." (https://www.reflex24.sk/regio/2021/03/23/a-zselizi-fekete-madonna-kegyke...)

 

14. Léva (Levice, Szlovákia) (?) A II. világháború idején lengyel menekültek ajándékozták.

 

15. Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie, Szlovákia), Rózsafüzér királynője-templom. Karzata alatt helyezték el a kegykép másolatot, melyet egy lengyel tiszt festett 1942-ben olajjal, s az akkori laktanyában elszállásolt lengyel internált katonák ajándékoztak hálájuk jeléül az egyházközségnek.

          

• fotó: ipelrowing.eu                      fotó: internet                                                                    fotó: internet

 

 

16. Dunamocs (Moča, Szlovákia), Szentháromság-templom. Zászlókép.

Lengyel-magyar zászlószentelés Dunamocson: https://www.bumm.sk/regio/2015/08/17/lengyel-magyar-zaszloszenteles-duna..., Zászló restaurálás: https://sziakomarom.sk/lengyel-magyar-baratsag-megujult/

 

               

• fotó: restaurálás előtt és után. Forrás: Internet¹⁶¹                                                              fotó: Internet¹⁶⁰

 

 

► FELVIDÉK (LENGYELORSZÁG) - 1 db elkallódott

 

 

1. Podvilk (Podwilk, Lengyelország), Szent Márton-templom (18. sz.?) (vajon mióta?), Felső-Árva és a történelmi Magyarország legészakibb települése Podvilk. Nagy tisztelet övezte a II. világháborúig, 1945-ben az egyházi iratokkal együtt az akkori szlovák pap elvitte. Helye azóta ismeretlen.

"Felső-Árva és a történelmi Magyarország legészakibb települése Podvilk (Podwilk), ahol a Wilczek és a Divéky család volt birtokos. Szent Márton-templomának Fekete Mária-képét nagy tisztelet övezte egész Árvában egészen a második világháborúig. A képet a szlovák megszállás végén, 1945-ben az egyházi iratokkal együtt az akkori szlovák pap elvitte. Helye azóta ismeretlen." (Udvarhelyi Nándor)²

 

 

► KÁRPÁTALJA (UKRAJNA) - 1 db elkallódott

 

 

1. Munkács (Мукачево, Ukrajna), Rákóczi-vár, a 17. sz.-ban (I. Rákóczi Ferenc idejéből, írott forrásból ismert: Kőrösy György 1688-ban készített leltárából.)

 

              

• fotó: Péter I. Zoltán (2016)                  fotó: Péter I. Zoltán (2016)                                     fotó: Internet ⁸⁵                                 fotó: Internet ⁵⁸

3. Kácsika (Cacica, Bukovina, Románia), Basilica Minoris kegytemplom, oltáron a lengyel sóbányászok által 1904-ben épített tp.-ban, fára festett kegyképmásolat (Korábban: a sztanyiszlói örmény kat. tp. (Stanislawow, Ukrajna)

               

• fotó: bucsujaras.hu                                   fotó: bucsujaras.hu                            fotó: bucsujaras.hu                               fotó: bucsujaras.hu

"A Radóc (Rădăuţi, Románia) melletti Kácsika (Cacica, Románia) kegytemploma moldvai csángó búcsújáróhely. A templomot Lengyelországból letelepedett sóbányászok építették 1904-ben, s a magukkal hozott częstochowai Madonna kegyképének fára festett másolatát helyezték az oltárra. A kegykép Sztanyiszlóból (Stanisławów, mai Ivano-Frankivszk, Ukrajna), az ottani örmény katolikusok templomából került Bukovinába, s már Lengyelországban híres volt az imameghallgatások miatt. Ezt bizonyítják azok a fogadalmi ajándékok, amelyek a képpel együtt Bukovinába kerültek. Egész Bukovinában és az ország különböző, távoli részein is elterjedt e kegykép tisztelete." (Tüskés Anna)⁷⁴ A búcsújáróhelyről itt olvashat: http://bucsujaras.hu/kacsika/index.html

 

 

4. Csíksomlyó (Șumuleu Ciuc, Románia), ferences szentély, (2012 óta)

"2013-ban a csíksomlyói kegyszobor másolatát vitték el a zarándokok a pálosok lengyelországi központjába, ami erősítette a két kegyhely kapcsolatát." (Udvarhelyi Nándor)² A búcsújáróhelyről itt olvashat: http://bucsujaras.hu/csiksomlyo/index.html

         

• fotó: Guia Laurean, Hugo OFM                                                             fotó: Guia Laurean, Hugo OFM                                       fotó: Internet ⁵⁹

 

 

5. Hargitafürdő (Harghita-Băi), Pálos kolostor kápolnája, oltár

          

•                                                                      fotó: Suciu Dorottya¹³⁷                            fotó: Dr. Domján Mihály¹³⁶

 

 

 

6. Déva, Ferences templom és kolosor (Böjte Csaba testvér kapta Czestochowában 2023. áprilisában)

         

 

• fotók: https://www.facebook.com/bojte.csaba.98/photos

 

Böjte Csaba: "Hála és köszönet a drága Marian atyának!! Jóvoltából nem csak megcsodálhattuk a Fekete Madonna kegyképét, hanem  szép másolatát magunkal is vihetjük Erdélybe!! Nem csak lelkünkben égett be a sokat szenvedett Lengyel nép királynőjének szép vonása, hanem a dévai szentélyben is velünk lesz! Hálás szívvel köszönjük a pálos vendégszeretetet, reméljük, hogy mi is viszonozni tudjuk majd Erdélyben! Szeretettel, Csaba t." (2023. április 14. / Forrás: https://www.facebook.com/bojte.csaba.98)

 

"Ima a Częstochowa-i Szentélyben!
Lengyelország királynéja, drága Szűzanyánk, a hosszú zarándok út után itt állunk előtted a Częstochowa-i Szentélyedben! Eljöttünk hozzád, mert a segítségedet szeretnénk kérni Ferenc pápára, az ő magyarországi útjára, de azért is, hogy a mi testvéreinket, a szeretett lengyel népet meghívjuk a pápa április 30. budapesti szentmiséjére!  Egyházunk legfőbb pásztora, kezében a béke zászlajával eljön megriadt gyermekei közé Budapestre, hogy a te közbenjárásodat kérve, velünk imádkozzon megbolydult, háborúba sodródott világunkért!
Mária, itt állunk a szentélyedben, mert tanulni akarunk tőled, mert szeretünk, bízunk benned és közbenjárásodat kérve imádkozni akarunk a harmadik világháború árnyékában riadtan vergődő emberiségért!!!
Szűzanyánk, te kétezer évvel ezelőtt, de most se fogadod el a világot olyannak amilyen, nem karjaidat széttárva tehetetlenül sodródsz, hanem térdre borulva, bizalommal olyanná akartad formálni környezetedet, amilyennek az Isten megálmodta, szépnek, tisztának, örömtelinek! Ezért mertél igent mondani Názáretben az angyal szavának! Kishitüen nem azt nézed, hogy te mire vagy képes, hogy egy marék porból született ember képes-e Istent szülni e világra, hanem azt, hogy mi az Isten akarata!? Végtelen bizalommal, élő hittel igent mondtál az ajtón kopogtató Megváltónak. Jó látni, hogy ott Betlehemben nem azt nézed pánikolva, hogy mi védtelen emberek mit tehetünk a nyers erőszak, Heródes katonáival szemben, hanem Józseffel fogjátok a gyermek Jézust és mentitek az életet!  Jeruzsálemben, a nagyvárosban, nem kétségbeesve sodródva mondod: hogy e nagy hangyabolyban hol keressük az elveszett tizenkét éves gyermeket? Hanem addig imádkoztok, keresitek a kis Jézust, míg a templomban meg nem találjátok Őt! Később is, például ott a kánai lakomán nem a világot megváltoztatni nem tudó sopánkodók közé álsz, hanem Szent Fiad segítségét kérve közbenjársz a bajbalévő fiatalokért! Bátran csodát kérsz Jézustól!
A történelem folyamán, kérésedre ó hányszor tett csodát Jézus Krisztus!   Częstochowai Fekete Madonna, itt a te szentélyedben drága lengyel néped hányszor tapasztalta meg anyai szeretetedet, nagyhatalmú közbenjárásodat! Most is arra kérünk, hogy járj közbe értünk, hogy meghallgatásra találjon Ferenc pápa békéért mondott imája, hogy e föld népei ne ellenséget lássanak egymásban, hanem jó testvérekként összefogva, együtt építsék Isten Országát!  Csodatévő Fekete Madonna könyörögj érettünk! Bizalommal, Csaba t." (2023. április / Forrás: https://www.facebook.com/bojte.csaba.98)

 

 

 

► DÉLVIDÉK / VAJDASÁG (SZERBIA) - 2 db

 

1. Szabadka (Суботица / Subotica, Szerbia), Szent Mihály arkangyal ferences templom, Fekete Boldogasszony kápolna, mellékoltáron, a 19-20. sz. fordulójától Mamuzsits Lázár polgármester felesége jóvoltából, 17. sz.-i kegyképmásolat

 

          

• fotó: Internet ⁷²                                            fotó: Internet ⁷³                                                                                             fotó: Internet ⁶⁰

"Az 1736-ban felszentelt szabadkai ferences templomot többször átalakították, mai formáját 1907-ben nyerte el. Legrégibb ereklyéje a Fekete Mária kegykép. Színének népies magyarázata eltér a megszokottaktól: Heródes katonái keresték a kicsi Jézust, hogy ôt is kivégezzék. Mária cigányasszonynak volt öltözve, elmentek mellette a katonák, így megmenekültek. „Azé lett szerecseny a Szűz Mária.” A XVII. században már bizonyosan meglévô kegyképet a XIX–XX. század fordulóján helyezték Lazar Mamuzix polgármester felesége, Elizabet asszony készíttette díszes carrarai márványoltárra. Eltérő szokásként, a helybeliek utólag helyezik el hálaajándékaikat, ha kérésük meghallgatásra talált. A kegyképet mind a magyar, mind a bunyevác hívek egyformán tisztelik." (Sas Péter)¹⁶²

 

"A kegykép keretét a szabadkai vár egykori kapitánya, Szucsics Jakab († 1744) aranyoztatta 22 forintért. A szabadkai Szerecsen Máriához számos legendát költöttek az itt lakók: a bunyevácok úgy tartják, hogy őshazájukból hozták magukkal, a magyarok szerint a török előtt is itt volt, s épségben találták meg a régi templom romjai alatt (BESZÉDES 9). A kegykép eredetileg az 1730 és 1736 között emelt barokk Szent Mihály-templom melletti folyosón állt, a sekrestyebejárat előtt, valahol ott, ahol ma a szószékhez vezető ajtó nyílik. Oltárát Mükk Márton asztalos testvér csinálta 1772-ben. Ennek helyébe csináltatta Mamuzsics Lázár polgármester felesége, Erzsébet a ma is meglévő neoreneszánsz oltárt carrarai márványból 1900-ban. 1908-ban helyezték át a róla elnevezett gyóntatókápolnába, mely 1930-ban nyerte el mai formáját (CVEKAN 42). A kép hátterét fémlap borítja, melyen félköríves minták domborodnak, ugyanúgy mint az arcok és a kezek kivételével a kép teljes felületén. Az eredeti kegyképen megjelenő sebhelyek a szabadkai kegyképen nem láthatóak. A szabadkai kegyképet Ivan Lončarić 1955-ben restaurálta. A korábbi hálaajándékok sajnos egy rablás alkalmával elvesztek. A képet a györgyéni hívek 2000-ben, az egyház jubileumi évében Lazo Krmpotić plébános kezdeményezésére 12 aranycsillaggal koronázták meg." (Korhecz Papp Zsuzsanna:  https://epa.oszk.hu/00900/00997/00048/pdf/EPA000997_letunk_2018_3_083-10...)

 

 

 

2. Zimony (Земун/Zemun, Szerbia), Keresztelő Szent János ferences templom, a templomhajó oldalfalán (A 18. sz. első negyedében Belgrádban őrizték, 1723.11.10-én hozták át Zimonyba.  A kegyképmásolatot 1872-ben a plébániatemplom oltárán tisztelték. (Változat: Jézus országalmát tart.)

 

          

• fotó: Korhecz Papp Zsuzsanna                                                                                   fotó: Internet ⁶¹                                          fotó: Internet ⁶²

"Belgrád török alóli felszabadítása a péterváradi, majd belgrádi győztes ütközetnek köszönhetően 1717-ben következett be. A Péterváradról érkező bosnyák ferencesek Imareth dzsámiból átalakított Kapisztrán Szent János tiszteletére szentelt temploma és rendháza rövid ideig, 1739-ig működött itt (PAVICH 376). Ennek oltárára emelték a częstochowai kegykép provinciális másolatát 1723-ban. Belgrád elvesztésével a ferencesek Zimonyba telepedtek át, az utolsó katolikusokkal együtt hagyták el Belgrádot. Magukkal hozták kegyképüket, a Belgrádi Szűzanyát is, melynek az 1750 és 1752 között épített Keresztelő Szent János ferences templomban szenteltek oltárt. A barnás háttér előtt megjelenő Szűzanya csillagokkal ékes és drágaköves szegélyű világoskék köpenyt és vörös ruhát visel, arcán nem jelennek meg az eredeti kegyképet megsértő kardvágások. A Kisjézus virágos, piros ruhácskáján is drágaköves szegély fut körbe. 

A kép alján festett felirat: Imago B.M.V. Czestochoviensis. Mária és a Gyermek fején valóságos ötvösremekművű, szárnyas angyalfejecskékkel és színes üvegkövekkel ékes, 18. szá- zadi aranyozott ezüstkoronák, melyek kvalitása erőteljesen elüt a kegykép mesterének képességeitől. Feltehetően egy ferences atya festette. Egy 18. századi apácamunkával díszített szelence mellett több későbbi hálaajándékot is a képre függesztettek: aranykereszt, arany-, ezüst-, és korall láncok. A képről Binder János Fülöp budai rézmetsző tollából szentkép is készült 1764-ben Friedlein Cirill páter megrendelésére, a Szűzanya alatt Zimony látképével, valamint német nyelvű ismertetőszöveggel: „Wahre abbildung der Mutter gottes so Vorhero in Belgrad Verehret ware, anjezo aber in Semlin bey denen P. P. Franciscaner der Capist-Provinz der Regl. Observantz” (publ. SZILÁRDFY 2005: 918). A rézmetsző nem látta a belgrádi-zimonyi kegyképet, munkájában az eredeti kegyképről készült nyomatokhoz igazodhatott, így a kisgrafikán megjelennek azok a bizonyos kardvágások." (Korhecz Papp Zsuzsanna: https://epa.oszk.hu/00900/00997/00048/pdf/EPA000997_letunk_2018_3_083-10...)

 

 

► HORVÁTORSZÁG - 7 db / 3 db kérdéses, 1 elkallódott

Horvátország  (1708-ban a Zágrábi püspökség 50 másolatot kapott a lengyel pálosoktól. Nincs tisztázva még, hogy hány másolat létezik Horvátországban.)

1. Sveti Petar u Sumi (Horvátország, Isztria), pálos Szent Péter és Pál templom, főoltáron a 18. sz. közepétől a magyar pálosok által alapított templomban, amit 1755-ben szenteltek fel.

          

•    fotó: Internet ⁶³                            fotó: Internet ⁶⁴                                             fotó: Internet ⁶⁶

 

2. Pakrác (Pakrac, Horvátország), Szűz Mária mennybevétele templom, főoltáron, 18. sz.-i kép (idővel megrongálódott, új főoltárképre cserélték, sorsa nem ismert) 

"A horvátországi Pakrác plébániatemplomának főoltárán is volt egy Lengyelországból hozott XVIII. századi kép, amelyről a templom homlokzatán lévő 1763-as latin nyelvű felirat is tájékoztat. A képmásolat azonban idővel megrongálódott, és 1844-ben új oltárképet festtettek." (Udvarhelyi Nándor)²

 

3. Lepoglava (Horvátország), eredetileg pálos Nagyboldogasszony-templom. A búcsújáróhelyről itt olvashat: http://bucsujaras.hu/lepoglava/index.html

          

• fotó: bucsujaras.hu                                           fotó: bucsujaras.hu                                                                                          fotó: Thaler Tamás ⁶⁷

 

4. Varasd (Varazdin, Horvátország)

• fotó:

5. Kőrös (Krizevci, Horvátország)

• fotó:

6. Kamensko (Károlyváros / Karlovac közelében, Horvátország),  pálos kolostorkápolna ( 20. sz.-i kegyképmásolat)

• fotó:                                                                                                       fotó: Internet ⁶⁸                                                                      fotó: Internet ⁶⁹

7. Petrinya (Petrinja, Horvátország) (?)

► MURAVIDÉK (SZLOVÉNIA)

IKONOGRÁFIAI ÖSSZEHASONLÍTÁS   

KORONA A MÁSOLATOKON.  Mivel az eredeti kegyképet többször is megkoronázták, először 1717-ben helyeztek koronát Mária és Jézus fejére, a másolatok nagy részén is visszaköszön az ékítmény felfestve, vagy ráaplikálva. Ez a kormeghatározást is segíti, hiszen a festett koronás képek nem készülhettek 1717 előtt. (pl. Eperjes) A kegykép másolatainak ünnepélyes megkoronázása évszázadok óta szokás. A márianosztrai másolatot háromszor is megkoronázták: 1749-ben, 1986-ban és 2011-ben. A modernkori koronázásokat dokumentálják az alábbi fényképek is, melyek Kácsikán, a moldvai csángók búcsújáróhelyén, és Budapesten a Szent István Bazilikában készültek. A Szent István Bazilika tulajdonában lévő másolatot 2011. július 1-jén a Jasna Góráról hozták magukkal a magyar nemzeti zarándoklat résztvevői, Erdő Péter bíboros 2017-ben koronázta meg.  

        Eperjes                                 Márianosztra                                          Kácsika                                                      Budapest, Szent István Bazilika ⁷⁰                                                                  

NYAKLÁNCOK, FOGADALMI AJÁNDÉKOK A MÁSOLATOKON. A koronán kívül fogadalmi ajándékokat, nyakláncokat, függő ezüst tárgyakat akasztanak azokra a képekre hálából, melyek előtt az imák meghallgatásra találtak.  Több 18. századi képen, az egerszalóki és zimonyi másolatokon is láthatunk ilyeneket. A bölcskei másolat is viselhetett valamikor nyakláncot, sőt koronát is, ahogy ez a szemrevételezés során a vásznon elhelyezkedő lyukakból megállapítható.

              

              Egerszalók                              Zimony                                     Bölcske                                                           Szeged-Alsóváros                  

 

IMAMEGHALLGATÁSOK, CSODÁK A MÁSOLATOK KÖRÉBEN. A történelem folyamán több másolat esetében is feljegyeztek csodákat, csodás gyógyulásokat. A nagyszombati jezsuita kollégium Fekete Madonna-képe többször megvédte az épületet a tűzvésztől, 1663/1665 óta a tűzesetek és a pestis ellen kérték közbenjárását. A sárospataki várkápolna másolatának csodatételét is feljegyezték a Historia Domusban, amely szerint 1664. február 6-án eltérítette a Sárospatak felé közeledő török csapatot.⁷⁴  A török által lerombolt kisboldogassszonyi templomot Esterházy Pál nádor állíttatta helyre, melynek a fraknói várából adományozott 17. sz.-i főoltárképe csakhamar búcsújáróhellyé tette a templomot. A sopronbánfalvi kegyképet is csodatévő kegyképmásolatnak tartják, 1669 óta rendszeres felajánlások vannak a főoltárra helyezett kép előtt, melyet a Habsburg család tagjai is felkerestek a rend 1786-os feloszlatásáig. Könnyező kegyképpel is találkozhatunk a másolatok között: az írott források szerint Sveti Petar u Sumi częstochowai Mária-másolata 1721-ben véres könnyeket ontott. A márianosztrai másolat csodatévő erejéről is írnak a források, az 1760-as, 1770-es években többen is meggyógyultak általa. A szeged-alsóvárosi képet is nagy tisztelet övezte. Morvay András szegedi festő 1740 körül festett képe előtt a 19. században a lányok vőlegényért imádkoztak. Juhász Gyula erről a képről írta 1924-ben A fekete Mária című versét. Kedvenc imahelye volt Bálint Sándornak is, a szegedi néprajztudósnak, kinek boldoggá avatási eljárása 2005-ben kezdődött. A kegyképmásolat körül rengeteg hálatáblát helyeztek el. A moldvai csángó búcsújáróhely, Kácsika kegyképmásolatának is sok imameghallgatást köszönnek.  Lengyelországból letelepedett sóbányászok hozták a kegyképet Sztanyiszlóból 1904 körül, melyről már Lengyelországban is úgy tartották, csodák köszönhetőek neki.

 

                    

          Juhász Gyula: A fekete Mária (1924)  -  A szegedi szerecsen Madonnához írt vers

     (1) Ősi templom árnyas szögletében                            (2) Háború és béke váltakoztak
          Századoknak füstje és pora                                           És jött és ment nemzetek sora,
           Lassan lepte be s ő mély sötéten                                 Nyarak búzát, telek havat hoztak,
           Néz jövőbe hét tőrrel szivében:                                    Ő csak nézett, a Fiát karolva:
           Magyarok Asszonya.                                                       Magyarok Asszonya.

      (3) Hű zarándok messze, messze tájról,                      (4) S jöttem én is, e szomorú öltő
           A lábain országút pora,                                                  Bús magyarja, hű zarándoka,
           Vigaszt várva hozzájött s a távol                                   Mit adhatnék, csüggedt, árva költő:
           Múltakból gyászt s jó reményt világol                          E dalt hozom, mint könnyét a felhő,
           Magyarok Asszonya.                                                       Te feketén is vigaszt derengő

                                                                                                                                                                           Magyarok Asszonya!   

                     

                

                     

              

                

     

               

          

FELHASZNÁLT IRODALOM

2016 tavaszán kezdtem el összegyűjteni a Częstochowai Madonna magyarországi kegyképmásolatainak fotóit, miután elolvastam Szilárdfy Zoltán, Barna Gábor, Sas Péter és Tüskés Anna történészek tanulmányait a częstochowai kegykép kultuszáról. Elżbieta Wlaźnik 2015-ben írt szakdolgozatára dr. Fábián Borbála történész hívta fel a figyelmemet. Az ő közvetítésével jutottam hozzá a Varsói Egyetemen írt szakdolgozat magyarnyelvű összefoglalójához, melynek címe:  A Częstochowai Szűzanya tisztelete Magyarországon. 2018-ban újabb publikáció jelent meg Udvarhelyi Nándortól

Lengyel nyelvű szakdolgozat

E. Wlaźnik, Kult obrazu Matki Boskiej Jasnogórskiej na Węgrzech, Wstęp, [w:] Bogactwo językowe i kulturowe Europy w oczach Polaków i cudzoziemców, t. 3, red. M. Gaze, P. Góralczyk-Mowczan, Wydawnictwo Uniwersytetu Łódzkiego, Łódź 2015, s. 265–273. (76 ábrázolást említ) Interneten: http://dspace.uni.lodz.pl:8080/xmlui/bitstream/handle/11089/17699/26-265_273-Wlaźnik.pdf?sequence=1&isAllowed=y, 2016.09.30. 

Magyar nyelvű szakirodalom

Bálint Sándor: A Czenstochovai Szűzanya tisztelete hazánkban. In: Sacra Hungaria. Tanulmányok a magyar vallásos népélet köréből. Bp., 1944. 36–42. (Budapest: Egyetemi templom, Márianosztra, Sopronbánfalva, Pápa, Simontornya, Baja, Jászberény, Szeged, Szabadka, Budapest–Gellérthegy, Pécs, Somlóhegy, Kassa: Kálvária, Kahlenberg [Ausztria].)

Bálint Sándor–Barna Gábor: Búcsújáró magyarok. A magyarországi búcsújárás története és néprajza. Bp.,1994. 124. (Márianosztra, Sopronbánfalva, Simontornya, Baja, Jászberény, Szeged, Szabadka, új: Egerszalók fényképe.)

Szilárdfy Zoltán: A magyarországi kegyképek és szobrok tipológiája és jelentése. Bp., 1994. (Kisboldogasszony, Kismarton, Márianosztra, Sopronbánfalva kegyképei, újonnan említi: Egervár, Kassa: Jezsuita templom, Budapest: Rókus-kápolna, Budapest: Terézváros, gyöngyösi Mátra Múzeum.)

Szilárdfy Zoltán: A częstochowai Fekete Mária ábrázolásai és tisztelete Magyarországon. Honismeret 1991. 4. szám 31–32. (Az eddig említetteken kívül: Bölcske és Perkáta plébániatemploma.)

Szilárdfy Zoltán: A częstochowai és a sasvári Boldogasszony tisztelete és ikonográfiája Magyarországon. In: Pálos rendtörténeti tanulmányok I. (Az 1991. októberi II. Nemzetközi Pálos Rendtörténeti Szimpózium anyaga). Bp., 1994. 205–211. (Az eddig említetteken kívül: Vác: ferences templom.)

Szilárdfy Zoltán: A pálos rend két kegyképe: a Częstochowai és a Sasvári Boldogasszony. In: Uő.: Ikonográfia – Kultusztörténet. Képes tanulmányok. Bp., 2003. 117–123. (Az eddig említetteken kívül: Kassa: ferences templom, Nagyszombat: volt jezsuita templom.) Interneten: http://www.bucsujaras.hu/tanulmany/szilardfy/palos.htm, 2016.09.22.

Barna Gábor: A czestochowai Szűzanya tisztelete Közép-Európában. In: „…szolgálatra ítéltél…” Bálint Sándor Emlékkönyv. Szeged, 2005. 38–51. Uő.: Pálos kegyhelyek Magyarországon. In: Decus solitudinis. Pálos évszázadok. (A 2006. októberi VII. Nemzetközi Pálos Rendtörténeti Konferencia tanulmányai). Bp., 2007. 639–646. (Az eddig említetteken kívül: Sajólád: plébániatemplom, Horvátországban: Lepoglava, Sveti Petar u Sumi, Varasd, Valem, Raven, Velikoj, Trnovici, Petrinji, Talcan, Svetice.)

Sas Péter: A pálosok Mária-tiszteletének művészettörténeti emlékei. In: Decus solitudinis. Pálos évszázadok. (A 2006. októberi VII. Nemzetközi Pálos Rendtörténeti Konferencia tanulmányai). Bp., 2007. 657–669. (Az eddig említetteken kívül két elpusztult képet említ: nezsideri kolostor, sajóládi kolostor.) Interneten: http://www.enkarapilisszanto.eoldal.hu/cikkek/palos-rend/a-palosok-maria-tiszteletenek-m__219_veszettorteneti-emlekei.html, 2016.09.22.

Tüskés Anna: Adatok a częstochowai kegykép kultuszához a 17–18. századi Magyarországon. In: Barokk. Magyar különszám 2010. 157–167. (Az eddig említetteken kívül: Nagyvárad: volt pálos templom, Zimony: volt ferences templom, Szakolca: volt pálos templom, Bölgyén: kastélykápolna, Gyalóka, Mezőtúr, Nagymarton, Budapest-Kőbánya: lengyel templom, Petőfi szállás-Pálosszentkút, Oszkó, Budapest: sziklatemplom, Hunya, Eger: Dobó István Vármúzeum, Betléri kastély, Budapest: Pálosok kútja-szobor, Kácsika [Románia], egykori képek: sárospataki várkápolna és munkácsi vár.) Interneten: http://real.mtak.hu/10923/1/2.021.pdf, 2016.09.22.

Udvarhelyi Nándor: Adalékok a częstochowai Fekete Mária-kegykép Kárpát-medencei kultuszához. In: Honismeret folyóirat 2018/4. szám, 13-19., (Az eddig említetteken kívül: Árvanádasd (Trstena), Eperjes (Prešov), Szamosújvár, Kisszeben (Sabinov), Podvilk (Podwilk), Dunakeszi Gyártelep, Karmacs, Sopronbánfalva(+1), Kamensko (Károlyváros, Horvátország), Zamárdi Üdülőtelep, Miskolc, Budapest Gellért-hegyi pálos sziklakolostor (2), a horvátországi Pakrác (Pakrac)), Interneten: https://honismeret.hu/sites/default/files/media/document/2018/08/22/honi..., 2018.09.26. 

Ajánlott történelmi írások:

Mateusz Gniazdowski: Lengyel háborús menekültek az első bécsi döntés után Magyarországhoz csatolt szlovákiai területeken. Interneten: http://forumszemle.eu/2004/06/09/mateusz-gniazdowski-lengyel-haborus-men...

Lagzi István: Adatok az 1939 őszén Magyarországra menekült lengyel katonák evakuációjának történetéhez (1939-1941). In: Hadtörténelmi Közlemények 20. évf. 4. szám (1973), Interneten: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00258/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1973_04_...

Kiss László: Emberként az embertelenségben. A lengyel menekültek Magyarországi befogadása és az utókor főhajtása a humanitárius segítők helytállása előtt. (2021)

74 Tüskés Anna: Adatok a częstochowai kegykép kultuszához a 17–18. századi Magyarországon. In: Barokk. Magyar különszám 2010. 157–167. 

75 U.o.

76 Dercsényi-Hegyi-Marosi-Török: Katolikus templomok Magyarországon, 1991, 186.p. 

77 u.o.

78 http://nyugatbringa.hu/?page=latnivalok-nevezetessegek&details=galeria-g...

79 Article: Anna Tüskés: The Cult of the Copies of the Czestochowa Image in 17th and 18th Century Hungary. In: Ex voto. Studia dedykowane Ojcu Janowi Golonce OSPPE. Ed. by J. A. Chroscicki; J. Jadczyk; R. Knapinski; J. Kowalczyk; W. Kurpik; P. Mrozowski; J. Zmudzinski. Jasna Góra w Czestochowie, 2012. Jasnogorska Fundacja Pro Patria, Czestochowa, 29-38, 645-650.

80 u.o.

81 https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81vilai_Nagy_Szent_Ter%C3%A9z-pl%C3%A9...(756._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k),_templombels%C5%91_2.jpg

82 https://www.utazzitthon.hu/latnivalo/mezotur/romai-katolikus-templom-21745

83 http://www.slovenskehrady.sk/kastiel-velke-bedzany/obrazok/6/en

84 http://www.slovenskehrady.sk/kastiel-velke-bedzany/obrazok-okno/7

85 http://referinte.transindex.ro/enciclopedie/kep.php?id=171&kep=3&lang=ro

86 https://miserend.hu/templom/1080

87 https://www.healthtour-husrb.com/hu/locations/palosszentkut-kegyhely-hu/

88 http://www.hellosiofok.hu/helyszinek/latnivalo/7817/ueduelotelepi-kapoln...

89 https://dkjsz.freewb.hu/templomunk-kepekben/

90 https://dkjsz.freewb.hu/templomunk-kepekben/

91 https://dkjsz.freewb.hu/templomunk-kepekben/

92 https://www.facebook.com/1767650160148534/photos/a.1796478173932399/1796...

94 karmacs.sokoldal.hu

95 http://www.hunyaiplebania.hu/

96 https://austria-forum.org/af/Wissenssammlungen/Sakralbauten/Burgenland/S...

97 https://www.martinus.at/stadtschlaining

98 http://mtsz.org/turistautak/keszthely_-_gyenesdias_-_loteri_u._-_porak-h...

99 https://epiteszforum.hu/szent-jobb-kapolna-es-sekrestye-helyreallitasa-e...

100 http://miserend.hu/templom/2936

101 http://fotoport.hu/hng/vas/vep-rk-templom.htm

102 https://www.programturizmus.hu/partner-fischl-haz-balatonboglar.html

103 https://szallas.hu/programok/szent-kereszt-felmagasztalasa-romai-katolik...

104 miserend.hu

105 https://www.martinus.hu/nev-es-cimtar/plebaniak/171/egyhazashetye-idoseb...

106 Honti Lapok  XIX. évf. 2010. április, 4. szám. Interneten: https://docplayer.hu/amp/19400195-Kedves-olvaso-kepzeletunkben-hajlamosa...

107 https://www.facebook.com/oszkotemplom/photos/a.1779804335418732/17799921...

108 Lagzi István: Adatok az 1939 őszén Magyarországra menekült lengyel katonák evakuációjának történetéhez (1939-1941). In: Hadtörténelmi Közlemények 20. évf. 4. szám (1973), Interneten: http://epa.oszk.hu/00000/00018/00258/pdf/EPA00018_hadtortenelmi_1973_04_...

109 Kiss László: Emberként az embertelenségben. (Felelős kiadó és szerző: Kiss László), 2021, p. 29.

110 i.m. p. 24.

111 i.m. p. 25.

112 i.m. p. 25.

113 i.m. p. 27.

114 i.m. p. 27.

115 i.m. p. 26.

116 i.m. p. 31.

117 i.m. p. 33.

118 i.m. p. 34.

119 i.m. p. 42.

120 i.m. p. 42.

121 i.m. p. 46.

122 i.m. p. 44.

123 i.m. p. 74.

124 i.m. p. 40.

125 i.m. p. 41.

126 i.m. p. 41.

127 i.m. p. 41.

128 i.m. p. 33.

129 i.m. p. 74.

130 i.m. p. 52.

131 i.m. p. 53.

132 i.m. p. 53.

133 i.m. p. 54.

134 i.m. p. 54.

135 https://kurier.plus/hu/node/842

136 https://drdomjan.blog.hu/2019/06/09/csiksomlyo_102

137 https://romkat.ro/2018/08/19/szent-istvan-kiralyunkat-unnepeltek-hargita...

138 Kiss László: Emberként az embertelenségben, 2021, p. 65-66.

139 u.o.

140 https://lkkbudapest.hu/2016/03/14/karol-malczyk-kalwaria-foldjenek-ismer...

141 https://www.bacskiskun.hu/hirek/kulturalis-oroksegunk-a-kiskorosi-szent-...

142 Turán István: A kiskőrösi Szent József plébániatemplom rövid története. In: Kiskőrös múltjából, I. évfolyam 2. szám.

143 https://hu.wikipedia.org/wiki/Lengyel_nemzetiségi_templom

144 https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Péter_és_Pál-templom_(Kiskunhalas)

145 https://feketevaros.blog.hu/2018/09/28/tojas_sargajabol_szepult_templomok

146 https://mapsus.net/HU/pincehelyi-sarlos-boldogasszony-templom-96606

147 https://de.wikipedia.org/wiki/Altlerchenfelder_Pfarrkirche

148 https://pixers.de/leinwandbilder/wien-ikone-der-schwarzen-madonna-55269880

149 https://mapsus.net/HU/blcskei-szentharomsag-templom-28065

150 https://www.esztergomi-ersekseg.hu/plebaniak/szent-rokus-plebania-budape...'g795']/2/

151 http://www.hupsz.hu/program-budapest-szent-rokus-kapolna.html

152 https://www.banfalvakolostor.hu/latogatas/palos-kiallitas/

153 https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Fájl:Fertőújlaki_templom.jpg

154 http://szentlukacsotthon.hu/?page_id=24

155 https://m.utisugo.hu/latnivalok/romai-katolikus-templom-balatonszemes-27...

156 https://mapio.net/pic/p-8621200/

157 https://www.miskolc.hu/varoshaza/onkormanyzat/dokumentumtar/balatonbogla...

158 http://www.petofiturakor.hu/2019/dunafoldvar.html

159 https://hu.wikipedia.org/wiki/Jézus_sz%C3%ADve_templom_(Tokaj)#/media/Fájl:Roman_Catholic_Church_in_Tokaj.JPG

160 https://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/millenniumi-emlekkereszt/

161 https://sziakomarom.sk/lengyel-magyar-baratsag-megujult/

162 Sas Péter: A pálosok Mária-tiszteletének művészettörténeti emlékei. In: Decus solitudinis. Pálos évszázadok. (A 2006. októberi VII. Nemzetközi Pálos Rendtörténeti Konferencia tanulmányai). Bp., 2007. 657–669. (Az eddig említetteken kívül két elpusztult képet említ: nezsideri kolostor, sajóládi kolostor.) Interneten: http://www.enkarapilisszanto.eoldal.hu/cikkek/palos-rend/a-palosok-maria..., 2016.09.22.

163 https://www.kozterkep.hu/38999/szuzanya-dombormuve

164 https://www.facebook.com/Alsovaros/photos/a.217231975074263/238723757807...

165 https://www.virusnaplo.hu/2020-december-3-csutortok-ferenc-napja/

166 https://marianosztrakegyhely.hu/content/ave-regina-iv-evfolyam-3-szam-sz...

167 https://kirandulastippek.hu/dunakanyar/kiralyret-kisinoc-kospallag-kortura

168 https://www.pilisszantozarandokhely.hu/pilisszanto_ertekrend.html

169 https://www.360cities.net/image/inside-the-church-of-altlerchenfeld-vienna

170 http://ub.op.cz/ruzencova-pout

171 http://www.uherske-hradiste.cz/cil/23/

172 http://ub.op.cz/kostel/oltar-panny-marie-ruzencove

173 https://austria-forum.org/af/Wissenssammlungen/Sakralbauten/Steiermark/B...

174 https://www.katholische-kirche-steiermark.at/goto/instvisitenkarte/558/P...

175 https://www.facebook.com/oszkotemplom